2012. december 25., kedd

(csúnyaszó)

Én azt hiszem soha nem fogom megérteni az emberek némelyikét. Főleg ha olyan hülyék, mint ...
végső soron mindegy, könnyebb fröcsögni magunknak, könnyebb másoknak, mint oda mondani a másik arcába. Nyafogni és vagdalkozni, hogy esetemben még én érezzem magam kellemetlenül.
Jó, ha tudom. Éreztetni velem, hogy még én vagyok a kisebb rendű, és a történtek után még én mászok vissza ugyanarra a Kilimandzsáróra :)
akkor meg tessék faszt szopogatni.

2012. december 24., hétfő

13:37

Marék - homok


egy marék homok
csak ennyit sodor feléd a szél
csupán egy marék homok
de minden szemcse csodákról mesél

az Időről suttog az egyik
másik a Múltról regél
egy porszem a Jövőről
egy az Álmaidról beszél

mindenik egy rész belőlem
e marék homok én vagyok
csak vágy voltam egykor
csak por leszek ha meghalok

a mérhetetlen sóvárgás szült
befogadott az érzékelhető
parányok rejtik most életem
összeterelt a Sors, a nagy Tervező

tenyeredben megtarthatod
szél sodorta anyag-létem
láthatod csak ennyi vagyok
Semmiség a Mindenségben

remekmű :) nagyon szép. és mama gyertyájára ebből szedtem ki 1 részletet

Boldog Karácsonyt kedveseim!

2012. december 23., vasárnap

Amíg az átlagember szervezet - és viselkedése 7 évente változik, másoké 1 hónap alatt.
-az enyém pár óra alatt. persze ki mint vet, úgy arat. minden percben azt érzem meg kéne szüntetni ezt a blogot és újat kezdeni.
Nincs itt semmi keresnivaló, nem inspiráló, nem érett. pedig már rég annak kellett volna lennie!
A baj az látod, hogy csak a pillanatnyi kamaszos tombolásaim okán van időm ide följönni.
Pedig az életem jobbára nem unalmas, de sokkal inkább írnék egy gyönyörű naplóba, mint a klaviatúra üresen kattogó billentyűibe. fúj.

makes me feel..

Mint látjátok most rózsaszín felhők, de egyszer majd a csillagos ég.. :)

<3
close to my heart.

2012. december 22., szombat

please don't judge me

leszedette velem.

fortune

Amint fölmentem youtube-ra egyből elkezdte játszani AZT a számot. olyan mint valami jel,
jelzés a karácsonyra. a téli tiszta levegőre.

Folyton belép az üzeneteimbe.. nem értem, ezért ezt is jelként veszem, csak nem tudom minek a jeléül..

szakaszos tagolás

egyszerűen nem tudom mit csináljak. semmit!
boldog vagyok így, a családom megérti a helyzetemet, a nézőpontomat.
csak egyes illetők szeretik ezt a nyugalmat megbolygatni, közben röhögnek a markukban- én pedig este 11kor kapok 1 hívást a nagymamától, gratulálok.
nem beszélve a számonkérésről minden egyes családtagtól, aki felhívott, hogy én azt mondtam barátok se legyünk többé. jó tanács az elkövetkezendő pereskedésekre: mindenki a saját földje táján kapá'jék..
nem rajtam keresztül kéne a gyereküket boldoggá tenni, jobb belátásra bírni, oldják meg. vagy nem ismerik eléggé a gyerkőc beteg lelkivilágát? és akkor jön az eszköz, én, aki majd mozgásban tartja a motort. a probléma forrása én vagyok. kicsit vicces én mondom.
és mert ez így alakult, nem szeretnék semmit tenni a változtatás érdekében. mikor egyedül vagyok végre, akkor sem lehetek teljesen nyugodt vagy békés, nem élvezhetem más barátaim társaságát, mert féltő családok karjai próbálnak visszaláncolni a pincébe. nagyon elegem van belőle.
és ettől kezdve nem szándékozom nyilatkozni semmiről, nem az én ügyem.
frusztráció. mert tévesen azt gondolhatják ez ideiglenes szünet, ha ezt fogalmaznám meg róla, akkor időkeretek közé zárnám.
a nem tudom. bizonytalan, mintha még akarnám, vissza akarnék kötődni a pókhálóba. megint nem gondolnék magamra, nem lennék ember. azaz nem lennék önző, mint az a bizonyos alak.
a legőszintébben érzem, hogy így akarom ahogy most van. megterhelő, mert miatta nincs nyugalmam, de boldog, mert arra fordítom az időmet, és arra akire/akikre akartam már régóta.
nem az én dolgom lesz, nem az, és soha nem is volt, hogy felneveljem. 1 év alatt többet öregedtem, mint más 10 év alatt. többet aggódtam és öntözgettem a kis lelkét. és?
ez a hála emberek :). a fenyegetések, a gusztustalan viselkedés, a búcsúlevél írás, a szemérmetlen hazugságok, a szidalmazásom olyan valakinek, aki engem kifejezetten nem szeret.
bramisszimó!
halvány lila ködfingom nincs róla mit akar még, vagyis van, hogyne lenne, mert mindenki más is tudja.
örülhet ha azt mondom van 1 pártfogója összesen, hálás lehet Manuelának.
nem érdekelt a tegnap, hogy mi történt, miért ment el, hova ment el. már tudom ezeknek a lelépéseknek és eltűnéseknek a furmányos mechanikáját. jól éreztem magam a barátaival.
azokkal a barátokkal, akik átfagytak, amíg 2 órán keresztül gályáztak a belvárosban miatta. mondhatom szép. semmit nem jelent már, jól éreztem magam

2012. december 20., csütörtök

fuck off*


Félsz? Hogy holnap meghalunk..
már nem érdekel semmi. csak az, hogy end of the Earth. salalala
pont ezen a napon kellett új lappal indítanom? ezért is bassza meg, hogy vége van. ha vége van természetesen.


2012. december 19., szerda

-shit-

El kéne kezdenem listáznom ide mit is szeretnék adni karácsonyra a családomnak,
de most a blogolás a legkevésbé hozzám közel álló dolog.
Az első most. A FOGYÁS!
https://i.chzbgr.com/completestore/12/9/25/wyd1HA6e6UyGHp6lDAfrJA2.gif

2012. november 28., szerda

Túl sokat nézem az arcom a tükörben..

HA most lenne 1 naplóm, mert nagyon szeretnék már egyet, ezt írnám bele:

" Ma este hazafelé a kiállítás után olyan fura volt minden. Feltámasztott bennem 1 régi gondolatot, vagy érzést, de az is lehet, hogy még nem éreztem elégszer ahhoz, hogy ismerjem.
És mert nem ismerem, nem tudom megfogalmazni egyszerű szavakkal, azt hogy mikor egyedül sétálok nem vagyok egyedül, hogy Bucs annyi év után is felismer minket még mindig és szereti ha simogatjuk, hogy amikor gügyögök neki és a nevét mondom magas hangon a nedves orrával bámészkodik felém és annyi szeretetet érzek olyankor, hogy a néma esti csöndet a Hold-bolygó fénye törte meg és séta közben elmúlt a hányingerem. És utoljára talán így, ennyire békében magam kb. 4 hónapja éreztem, hogy béke van a lelkemben és most már nyugodtan érezhetek magamon belül.
Ha este van mindig elfog a görcsös sírás érzete, ha este van és látni mindent, az égbolt, a csillagok, a Hold. és mindezt csak azért, mert néha annyira bánt, hogy valami ennyire távoli-végtelen-és megkaparinthatatlan, hogy nem szántam rá még soha 1 egész estét, hogy az utcánkban nézzem a kis icipici körtáncukat.
Olyan eszeveszettül mozognak nem? :d őrület.
A költők elvágyódtak, napjainkban az elvágyódás túl erős kifejezés, ezért csak vágyunk.
Vágyok a csillagoktól pár száz méter távolságba, mint a mesekönyvekben, miközben 1 lógó fülű kutya hátán ülök. "

azt bánom, hogy nyáron sose akartam volna ezt, rájöttem félek a széptől.
mert ha túl sokáig kell néznem félek, hogy kiábrándulok majd, a szemem automatikusan nem bírja xdd.
vagy egyszerűen kialszik, legyen az bármi.

Szereti ?

http://www.youtube.com/watch?v=anicaKGED00&feature=related

egyszerre olyan, mintha a Karácsony szólna benne, mintha valaki nekem énekelne, mintha 1 kölyöktigris lenne a szürkeségben :-p
Szeretem ahogy írsz ..

River flows in you..

Ez a mai nap szabadon engedett bennem egy kíméletlenül szép gondolatot, vagy emléket.
Suli után Anyuhoz mentünk, és Jázminba. jelentem meg van a koktélruhám és a magassarkúm.
álmodni sem mertem volna szebb cipőt, istenem és most az enyém :')
Még nem jutott el a tudatomig, hogy ott pihen a kis dobozában, mellette a ruhámmal. az én teljesen egyszerű és gyönyörű ruhámmal.
A combom belsején felfedeztem jó néhány fogyási striát. tetszett.
shameless.
Elmentünk a kiállításra, az ozoraira.
Kitty díjat kapott :) nagyon örültem neki. előtte megjegyezte, hogy olyan a hajam, mint Pán Péteré.
ennek azért örültem nagyon, mert nem vágattam le, és így hosszabban még jobban be tudom állítani. királyság!
A holnapi napomat Anyu fogja nekem igazolni, kicsit szomorúnak érzem magam, és nagyon kimerültnek, még mindig nem jött meg, de már a határátkelőnél van ..
az utóbbi pár napban iszonyatosan elcsesztem, és mivel megpróbáltam alig enni és úgy edzeni le 1000 kalóriát ezért most itt a böjtje, arról nem is beszélve, hogy a gyomrom olyan érzékeny lett, hogy azon gondolkodtam ideje hányni egyet. idegesítő, de végül is kordában tartom vele magam.
Ma pl. nem is voltam éhes egész nap, vittem répát, és 1 gofrit. és fele-fele arányban ettem meg.
nagyon jó volt. mikor hazajöttünk 1 lapka sajtot, egy párizsi szeletet és még 1 répát, majd az edzés után 1 kevés tálka zabpelyhet tej nélkül. bőven eltömített már.
A kiállításon pedig 2 kicsi és 1 nagy muffin. na akkor jött el a mélypont. ma több nem fér belém.
Lehet más még ennél is kevesebbet eszik 1 nap és furcsállva tekint rám xd.
de mondhatom, hogy nem érdekel?

2012. november 27., kedd

different.

Fellendült a nézettségem. ismét köszönöm.
mivel most nehéz időket élek, de ki nem? de amúgy is jól esik.
jelen helyzetemben ugyan ezt nem állítom, most sikerült visszadolgozni az energiákat.
lakat a számon

2012. november 26., hétfő

piruett.

2 répa
1 kakaós csiga belseje
1 alma
1 leves

Olivér szerinted mikor ír legközelebb az oroszlán fejére? :p

aranylááz.


Dóri

Szeretem Dórit, valahogy olyan toleráns velem, és ez nagyon jól esik. Nagyon szeretem őt. Visszaolvasva láttam, hogy írtam a "kapcsolatnormalizálásról" és esküszöm jobban csinálja, mint én. Annyira odafigyel rám mostanában, néha már csodálkozom is, mert most olyan dolgokon, amik miatt régen napokig nem szóltunk volna egymáshoz, vagy rosszabb esetben megtépjük egymást, lerendezzük, veszekedés és konfliktusmentesen. Remélem érzi rajtam mennyire szeretem őt. Az a baj, hogy ez most egy elég kommersz szöveg lett, de éhes is vagyok, ráadásul melegem van, meg valahogy ezt nem lehet szavakba önteni...
csak TE rajongsz így értem <3 Nővér Nővér Nővérem!

2012. november 19., hétfő

Kenguru.
Gangesz.
Apokalipszis.
Energia.

Én itt leszek, ha elmúlik a Tél

újralakkoztam a körmöm. és konkrétan dögunalmat érzek, de nem azt a jó értelemben vett dolgot.
sőt mi több ez nem is dögunalom, csak szavak amiket nem bírok megfogalmazni.

úgy érzem az ördögöt festem a falra, de szerencsére Anya lenyugtatott, hogy amit gondolok az csak butaság, és ő is szokott így érezni. persze nem egyező korosztály vagyunk, mindjárt felrobban a szemem annyira fáj.
úgy érzem magam, mint 1 nyálas cigarettaszűrő, gusztustalanul, elszívva, össze-vissza tapogatva. és ez a kicsit pokróc állapotom vetítődik ki erre az adott helyzetre amit ha megemlítek lehetségesen magam alatt vágom ki a juhar fát. haha
ezt a fajta érzést kezelnem kellene valahogy, annyi ember vesz körül és közülük van néhány, aki igazán remek tanácsokat képes adni. és nem azt látja más emberből, amit én látok. neki talán még jobb is.
mást látok, vagyis azt hiszem attól félek mást látok és nem vagyok képes az igazit kiszűrni.
megint elment a kedvem néhány dologtól.: az erőltetett szavaktól, most is erőltetem és gépelek a fáradt szememmel ujjujujujujuj. a belső töprengések és szorongások.
és fuuuu. bassza a szemem ez a piros körömszín, de attól, hogy egyenként lefeszegetem ugyanolyan piros lesz majd az alatta levő hús is. fuj.
Mi a baj? az a baj, hogy nincs baj, vagy az a baj, hogy nincs itt a mobil. vagy az pont nem a baj?
mondvacsinált ürügyes dolog a baj? vagy csak csinálni akar valamit az agy miközben a test egy hulla.
sose leszek jó önelemző, ha ilyen vagyok mit csinálok? hogy nyugtathatnám meg magam, hogy akit szeretek szeret, akit komolyan veszek, az komolyan vesz, akitől félek, fél tőlem és akinek azt mondom .. :d
nem tudom hol ér véget ó.

2012. november 18., vasárnap

Tényleg én nem érzem magam olyan jól, de olyan rosszul sem.
Ha lehetséges ez akkor megérettem a könnytelenségre miközben a szívembe mardosnak a halk remete szavacskái..

2012. november 15., csütörtök

A grincs.

Én vagyok az, a grincs. új profil lett a végem.
Őrült csütörtök éjszakák. virrasztások. az egyik percben sír a másikban pedig nevet az éjszaka csöndje.
Én is az vagyok. Kosztolányi fan - jelentem.
Ha valaki, akkor ő igazán jól írt. csak ajánlani tudom a magamfajta beállítottságú palántáknak.
nem is meglepő, hogy pont kizárólag őt tanultam meg holnapra. könyörgöm hadd legyen ez az a nap még, amikor én választhatom kiből felelek ..
Olivér azt hiszi nem érzek. de ezt nem itt akarom taglalni. nem tudom. kéne valami magányos zúg, de egy újabb blogot sötét háttérrel miért nyissak?
Gyanútlan. nem tudom mi ez vagy miért történt így, 1 sima visszhangnak érzem maga. aki elnyújtva ismétli önmaga nevét valami holdkóros fejében.


tegnap megvarrtam a leggingsem. végre
most olyan mintha a térdem is be lenne foltozva, emlékeztetni fog majd arra az estére mikor életünkben először részegen bicikliztünk és olyan jól ment, olyan könnyű volt az a bicikli. és 2 kéz nélkül mentem egyszer asszem állva a biciklin. mindenesetre döbbenetes volt. szombat, és mindenfele mentünk.
Hihetetlen este volt, templom- kerti buszmegállós padnál álltunk fejen, aztán áthajtottunk Ananász utcán és Olivér leszólított 2 nagyon aranyos lányt. tudni akartuk mennyi az idő.- állítólag egész este kerestek minket telefonon.
Anyuék majdnem rendőrségre mentek.
Vasárnap. a legszarabb, legmásnaposabb az összes közül, egész déu. semmit nem tudtam csinálni csak agonizáltam. este pedig felkészültem a biosz Tz-re, ami után annyira büszke lettem, hogy meg se kottyant, pedig nagyon aggódtam. hogy becsomagoltam 1 egész doboz csokis rolót. :)
igen. ez vagyunk mi.
úgy érzem
érzed
érzi
érz
ér
é
.
Boldogtalan vagyok. nélküled
és rohadtul utállak azt hiszem. de nem.
csak sokat ki ölt belőlem

2012. november 14., szerda

Csak kussolok.

EGY pökhendi kurva leszek és kész. Azt hiszem most nincs kedvem a kedves arcomat elővenni és kész.
Úgy teszek mintha folyamatosan hanyatlanék, de csak itt teszek így,  mert miután innen felállok besétálok anyuhoz és nézünk együtt műsorokat, közben csokit fogok zabálni és elfelejtem azt amit tegnap vagy tegnap előtt éreztem. a kibaszott nehéz ólom amit a mellkasomba töltött a bosszús kedv.
De ma teljesen kizárom, mióta itthon vagyok más az egész.,
nem akarok semmit a külvilágtól. egyedül lettem egész. és maradtam is az még mostanra is.
Adamczyk meg lájkolja Alex Clare-t. engem úgy tűnik nem.
legszívesebben azt mondanám bár találkozni akarna, bár.. nem is folytatom, mert így sem a találkozásra gondoltam volna. csak mert tudom, hogy látja aki látja. de ez  kicsit nevetséges.
Szeretnék bosszantóvá válni remélem tudja maga. ha már valamiért püföl engem, püföljön azért, mert botrányba kevertem, mert leköptem, megaláztam, a bolondját járattam magával. mindenkivel aki tegezhetetlen. hi- hi.
Minél jobban olvasom vissza annál nevetségesebb ez a kezdő sor. elárulom legszívesebben átírnám, de akkor hol marad az a nevetséges irónia ami majd eszemhez térít és be ismerem a csúnya tényt, hogy ez igen is ciki! az ilyen módon írás, dehát én sem vagyok az a gyakorlott "szavak embere".
EGY egyszerű tünemény, mint mindenki aki él, aki megakart születni és vállalni a kockázatát a doboz-életnek. amiért annyi kamasz szája sír, amiért annyi ember fogja eltaposni az oda nem illő kép kockáját.
Belegondolva atyáink anno a függetlenségért harcoltak világszerte. csak történelem. és akkor mi van velünk?
Mármint én tudom hogy minden apróság és nagyság is harcol vagy küzd vagy elpusztít, de hogyan és mit.
Egymásból öljük ki a szeretetet, az elfogadást, a vigaszt. másokat betegség pusztít el. olyan drámainak hangzik. közben ez az egész a nagy körforgás része, könnymentesen. szárazon.
A végzős diák nagy problémája hova menjen, mit kezdjen majd az élettel amit alig készen kapott és már kicsinyke kora óta azon törték a buksiját mi is szeretne lenni. "szemétszedő" vagy "dolgozó ember"?
Na vajon melyik .. ? :)

2012. november 11., vasárnap

Eközben rájövök, hogy a legegyszerűbb módon úgy iktathatnám ki a frusztráló faktort ha:
-kilépnék a Pitbull csoportból (csajok és én facebook kör), mert ezek a teketóriázások az agyamat rágják.
-kirántanám Kitty füléből a zenét és elkezdenénk beszélni.
-felhívnám telefonon Olivért és azt mondanám. soha többé ennyi kaját.

befejezet.

A költői hangnemet mellőzve mindig kijelentve írom le a nagy lélek-barangolásaimat. csakhogy értsd, nem akarom nyálas lenni, csak tudatni. dolgokat?
Belevetettem magam a közéletbe, a tanulás legkisebb csíráját is elfojtva vagy mellőzve egyedül csak angoloztam. a többi, ami kimaradt marad holnapra.

Másfél órát pipáztunk Kittyvel és most úgy fáj a tarkóm, de ezzel a kockázattal mégis megérte.
mert annyi mindenről beszéltünk. pont vasárnap kora délután értük el a szakaszt, az áttörési pontot amikor teljes fordulatot vett a kapcsolatunk újból. meglepetések, ilyenek ezek az órák és percek.
Nem akarok rossz lenni, de rossz kislány igen. a tanulás gondolatát szeretném hanyagolni az alapegységekre bontott életemből, szeretném törölni a hétköznapok unalmas szürkeségét és mindenképp mosolyogni, minden áldott percben ebben az utolsó évben. Lazítani a fojtónyakörvön, kegyesebben meghalni évközben xD
Persze most így idiótán hangzik, de tulajdonképp belül teljesen más.
Adni kell magunknak az örömteli percekből, a szünetből, a szeretetből. nem szabad ennek megszakadni, olyan végesnek tűnik. amíg a fáradozások bármilyen teljesítmény fejében végeláthatatlanok és küzdelem teljesek, kimerítő harcok. Nem szabad elérni, ha elérem a segítségedet kérem majd magamban és Te segíteni fogsz, mert te+én vagyunk ketten az az egyetlen nagy papírgalacsinná gyűrt test és lélek aki fáradhatatlanul törekedik a saját boldogságára, és törekedik arra, hogy az ő boldogságán keresztül boldog legyen minden szerette. Egyedül talán körülményes, ahhoz hogy elérjem segítség kellett. és ha most nem lenne ez a külső erő, ez a valaki, akkor valóban nem tudnám leredukálni mit is érzek, miért is érzem, nem tennék különbséget a magammal vívott virtus és az ösztönző jó között, ami előre lendít a hétköznapokon, ami elég erőt, elég magabiztosságot és elég álmot táplál a kicsi coeur.-be ami rózsaszín szirupot dobog minden áldott percben.

köszönöm.

2012. november 10., szombat

grise.

Nevetek, a francia egy agyonhajszolt szar amit sose szerettem volna.
Nevetek, a ruhák itt vannak az íróasztalon, az új kínaiból szerzett telitalpú csizmám hihetetlenül gyönyörű.
Nevetek, belehamuztam a hajamba, le ejtettem aztán az ujjaim közé szorult 1 parázsnyi.
Nevetek, nevetek, nevetek :d
Nevetek, miközben sírni kell.
17:17
Egyedül nevetek, benn a szobában ülök, nézem a monitort ahogy összekócolják a betűk és üres a csöndes szoba. Tegnap még nevettem, torkom szakadtából üvöltöttem az életre és keményen szorongattam a halál torkát álmomban. Kitty még nem akart bántani, szeretni akart. én viszont szeretni, tökéletes szimbiózisban égni egymás tüzében, a kacifántos képekkel és a papírkatonákkal.
mit olvasok?Matekot,  nem nevetek, nem sírok. ha nem az érdekemet szolgálja már.
És elszomorodom, halkul a nyüzsgő élet körülöttem és nem tudom hol van most.
de valaki már tudja, valaki meg nem.

Nevetek, mert soha nem akartam többé matekozni..

2012. november 8., csütörtök

..

Finomhangolás lesz megint. amolyan tatarozás 2.0 :)
addig is jöhet "Szodoma 120 napja.."

2012. november 4., vasárnap

0:34 :) a gyerekben egy élet veszett el.


 Állandó link

"Van jobb egy büszke anyánál? Ha én büszke vagyok magamra? Túl a jó fiún, ha nem meri átlépni a korlátokat, ki mondja, hogy nem tudod? Esetlen kerék, elgurít a szél? Annyira nem lehet rossz az élet, a legtöbben élik és nem csak nézik, de mi leszel ha eljön a döntésed órája? És ha nem is ez az az óra? Annyi óra van, de talán egyik sem lesz a tied. Amikor megtűrt vagy, de te is tűrtél, amikor talán már minden más, akkor semmi se más, de minden ugyanolyan. Már nem várok elismerést, nem mindenkitől, magamtól és a másik magamtól, de akkor is nehéz, főleg ha letaszítanak. De ott vagy, ahol eddig voltál, talán szereted, ha kínoznak? Létszükség az élet azt mondják, de a nehézség választás... Azt akarom lássa, hogy én is lehetek madár, hogy érezze, ami vagyok, senki se láthatja, mert néma vagyok? A sötét, ami elrejti a bánatom, az öreg barátom, ki mindig itatott  gond a gondolat, ami nem létezik csak ha én megszülöm, álmomban süllyedtem a homokba, és hullámokon úsztam, meglovagoltam a testemmel, miért nem ilyen a valóság? A valóság az, amit én látok. Nem ezt mondod, de a fejed bólogat, senki se hallja meg, menni kell, előre, új utakat törve, élvezni a holnapot, élvezni a percet, 8 napod van még és egy egész élet, ami már most egész, de félek, hogy ha nem ügyelek megcsonkul, lehet ennél jobb is, nem áll meg az idő. Eljön még egy új óra, miután majd újabb világ nyílhat meg és ez csak a kezdet lesz. De ki tudhatja mi a kezdet? És mi a vég? Ha bármikor vége lehet, élni kell hát, élj Te is, éljünk együtt, most, az égen, fenn!"

2012. október 28., vasárnap

2012. október 26., péntek

faltól falig.

Október 20. - 32-en olvasták a blogomat. többek között 23 Egyesült Államok béli és egy apró Írecske.
:dd ez olyan kedves dolog..
Imádom: Sid- Helló
Az érzelmi analfabétizmust, az éhséget és a rossz közérzetet javítja így 11 felé.
A holnapi az nagy nap. az első matek próbatétel.
Hát Tanár úr! minden tiszteletem az öné, remélem nem öli meg magát ha elrontom.
Epres milka in dö fridzsider. "add hogy lássam még"  :d

2012. október 20., szombat

Anya :( Kitty:( Cila:(

Azt hiszem hiányoznak családomék, jaj Ti! kik most Etyeken lógatjátok cserepes lábacskátok. :(
Bár látnátok most a dzsungelt, ami a panelből nőtt ki órák óta! köd van..

késik.

13 perce ..
Már 1 perce késik! :o  csúnya verés lesz ! :d

Ön szerint 40+1?

Szeretem Ákost, jól dúdol halkan :d
Azt hiszem elbasztam ezt az ajándékozós dolgot, vagy nem tudom. Egyáltalán nem olyanra sikerült amilyennek gondoltam, pedig már sóspuskán és tűkön ültem mikor szólal meg a kaputelefon.
Ja, elfelejtettem megemlíteni, hogy az 1 éves fordulónkról van szó. és arról, hogy mennyire nem úgy sült el ahogy. Először is Olivérnek be kellett volna jönnie a kapun, fel a folyosóra. Ott megtalálja az ajándékot és egy cetlit. Aztán meglátja a nagyszoba ajtaján a nyilat ami a szobánkba vezeti majd őt, ahol is az ágyra lesz téve 1 kép azok közül amiket Ő adott nekem ajándékba :) és a kedvenc csoki hahahaha.
Direkt azért akartam, hogy ne tudja ott vagyunk (a nagyszobában bújtunk el), hogy legyen egy kis ideje elolvasni a levelem. Amiben van 1 csavar. Szerintem Ő erről nem tud. és nem is teszem majd világossá hanyadik sorra vonatkozólag. :d
Kitty szeme azért bepárásodott :) na mindegy, ki érti.
Anyuval pedig Aldiba mentünk délután, viszonylag nagy arányú bevásárlás tekintve, hogy itthon hagytak mamával, -szóval szétverjük a kecót..
azonkívül 2 napig nem láthatom Kittyt, és ma akartam angolozni. Lehet majd ha Monya itt lesz megnézem miről is kéne és mit tudnom.
Basszus, szófosáson vagyok. Most hogy a szoba tök üres annyira szépnek érzem az egészet, most nem a mi szobánk, csak az enyém. minden árnyalatával, csendjével és szétszort természetével :)
Azt nem is említettem, hogy András oda adta a pipáját, 10 palacsinta értékben, annyira rendes ez a fiú. Egyszerűen nem találok rá szavakat.- alapáron 3000 Ft-ért adta volna oda nekünk. és ez még mindig csak a 3/4 se az eredeti árnak ha jól emlékszem.
Köszönöm, a súlyom megvan. a szobabicikli pörög és égnek a kalóriák. pénz & sárm.
Az exek ellen pedig valami kullancsirtó szert kéne felíratni.
Tisztában vagyok az érzéseimmel, így azzal is, hogy Ádámtól a hócipőm ki van. és csak ezért is próbára teszem magam, hogy mi van ha ő írt levelet, vagy egyéb. de nem tud felizgatni. Aminek egyszerre örülök, és ami egyszerre kényelmetlen, mert úgy érzem magam, mint valami libidóhiányos nagymama.
De nem tudom tényleg, belőlem ezek a nagy szerelem felé való egyenes ív elgörbült és a kis szíriusz tejútját csípte el hahaha megintcsak.
Bár látnátok a szobámat! hétfőig az enyém szőröstül-bőröstül.
Annyira lelazultam, ami valamilyen szempontból rossz, mert nehezen szokok majd vissza a hosszú hétvége után. ez nálam ilyen gyors- és tudatos dolognak tűnik. már aznap beleszoktam a jólétbe amikor még jövőképem sem volt arról mi lesz ezalatt a 4 nap alatt. más szempontból jó, mert lelazulok :dddddd
Az asztalom valóságos önarckép. rajta van a bögre amit Kittytől kaptam karácsonyra, a "DICK" nevű sör, amit Cila Münchenből hozott Olivérnak, elég erős sör..
Ohh, ni-ni ott vannak még a körömlakkjaim is, a szürke- és a piros. az örök és az állandó kedves színeim.
A Fa'bulon, természetes segítség ami eltünteti a pattanásokat, még ha nincsenek akkor is.. legalábbis meggátolja. Mit lehet tenni? a testem 1 kamaszé, jó nem xd.
A kollagén tartalmú taft : push-up effect. most mondom, közel sem olyan jó, mint a wella.. pedig a statisztikája alapján duoble volume= álmodik a nyomor.. sebaj, a hintőpor is jobban felállítja a koronám.
A mobilom, részletkérdés. nem szeretem és ki is van kapcsolva. meg sem lepődne senki hisz ez is Xperia.. nevetséges, nem szeretem. de mintha ő sem szeretne engem :')  Lássuk mi van még..
A kávés-golyó, amit Rissy készített, sütőpapírja :)) nagyon finom volt a süti, a papírkát pedig eltettem emlékként, mert sosem fordult még elő ilyen a suliban.. és amúgy is. ez a nő egyszer még híres cukrász lesz!
A savanyú cukros mártogatós izé, amit Aranykútban vettünk és mikor Olivérrel és Kittyvel leszálltunk a Hősöknél oda adtam Olivérnek, végül úgy fájt a nyelve, hogy nekem adta a sajátját is. Nekem is fájt már, de finom volt :dd. a papírjainkat eltettem szintén a mellényem zsebébe, akárcsak a sütőpapírt.
Egy cetli, na várjatok megnézem: "Nézz a lábad elé! :D" ez még a tegnapot illeti.
Áhá! itt az új farmerom (az első jól kinéző farmerom, és első a cicanadrágok után) ami kifejezetten mutatós darab. Kitty ámuldozott, a fogyósda óta az első amit hordok. melltartóban és a farmerban ültem az ágy szélén, nagyon kedvesen megdicsért engem és a "hosszú" gerincemet xd
Itt van még Botos "Go" energia italos doboza, Ő az az ember akit meg kell kövezni, mert konkrétan mindent elárult Olivérnek.. hol marad a tisztesség..
Egy széttépett tehén, reggel ideges lettem a rendetlenségtől, miután rendet raktam a következő probléma állt fönn, a súly. gondoltam ideje kiborulni és nyilvánvalóvá tenni ezt Olivér és Kitti szemében is. ezért a tavalyi rajzolt tehenemet, ami természetesen pont ott hevert előttem. de én nem értem hogyan került a szobabicikli fogójára- szóval széttéptem és most itt hever..
És a trópusi dohány..
Nagyjából ez körvonalazódik ki.
Móni 5 perc múlva itt lesz. és kicsit kedvem lenne visszanézni a beszélgetésemet Adamczykkal,
milyen stílusban beszéltem, azt tudom, hogy kellően rideg voltam, és befogadó. egyenrangú fél.
Lehet meg is rémisztettem, mert azóta nem ír xDD.
vagy majd 1 hét múlva, 3 éve ugyanígy csinálta a kis csintalan..

2012. október 18., csütörtök

agyalágy!

Úgy tűnik mindenkinek van 1 jogásza. aki belekapál az életedbe és kutat.
azt hiszi majd aranyat ás. de akkor koppan az ásója.
:d
Manuela, csak azt mondhatom magamnak is amit neked mondtam.
"az ilyeneket jobb nem ismerni"

művészet.

A magány újra mellém ül, cigifüst száll az erkélyről.
csak eszembe jutott.
erről meg az jutott eszembe, hogy tényleg igaz, a dobozok hátuljára morbid képeket rakosgatnak. az enyémen egy halálos beteg van..
hát borzasztó, az már biztos.. nem is ez a lényeg, de este kimentem és rágyújtottam, mert egyszerűen olyan ideges voltam. a csúcspontot értem el. az agyvérzés, agyhalál és agyfasz állapotát.
A háttérben természetesen korunk legnagyobb problémája: a súly !! :dddd
az ablakot kitártam teljesen, a levegő egyszerűen nagyon is jó volt. kicsit csípős, de nagyon szép idő.
Olivér most írtál, hogy te vagy!  Egészségedre. palacsinta-majom.
Talán van valami bajom. a talán az pedig biztost jelent. Emlékszel-e hogy tavaly is ilyen voltam.
kezdem megint azt érezni, ezt a túl zárt dolgot. a kínos ügyelést, a torokgombócot és a lüktetést az agytörzsemben. az emberek többsége ilyenkor szerelmes, de nálam ez a szervezet valami különös és beteg reakciója a télre nézve, a tavalyra nézve, hogy mi van ha minden újra ismételi magát. ugyanazok a sakálok akarnak majd szétcibálni magamon kívül.
Nem akarom elveszíteni a kincsesládikámat, csupa-csupa kinccsel és ereklyével benne. Amit összeszedtem nyáron nem veszthetem el télre.
De most olyan minta ráznák, addig és addig és addig amíg ki nem potyog minden ékköve, szeretném visszakapni, vagy mondhatni ne igyunk előre a medve bőrére és megtartani.
(Hirtelen hírnevem lett facebook-on. erre nem számítottam. a volt barátom és a volt "szeretőm" xd)
döbbenet, meg vagyok döbbenve. most köpni-nyelni sem tudok. 1 intellektuális párbeszéd része lehetek azzal az emberrel akit a francba küldtem miután kidobott.
Sorsocska,  Te nagy mókamester, te...

2012. október 17., szerda

Most 1 darabig Olivér- illatom lesz. kösz a pulcsit öcsisajt! :d
és csak az alkalmazkodás kedvéért, bőrkabát..
autogram osztás pedig a hátsó kapunál . ha ha ha
és utoljára is 21:58.!
majd világossá teszem :)

2012. október 4., csütörtök

no hesitation.

Ha lenne merszem most ki írnám facebook-ra, hogy: "mindenki menjen a picsába"
de valahogy nincs haszna, és jogi következményei lennének ...

zárójelenet.


Már néha gondolok a szerelemre.
Milyen lehet - én istenem - milyen?
Találkoztam tán véle messze-messze,
Valahol Andersen meséiben?
Komoly és barna kislány lesz. Merengő.
A lelke párna, puha selyemkendő.
És míg a többiek bután nevetnek
Virágokat hoz a bús kis betegnek.
Ágyamhoz ül. Meséskönyv a szeme.
Halkan beszél, csak nékem, soha másnak.
Fájó fejemre hűs borogatást rak.
És kacagása hegedű-zene.
Egy lány, ki én vagyok. Hozzám hasonló.
Különös, titkos és ritkán mosolygó.
Az éjbe néző. Fáradt. Enyhe. Csendes.
Csak széttekint és a szobánkba csend lesz...
                                     Kosztolányi

madárkától (?)

Tv Maci


http://www.youtube.com/watch?v=nt4uKcdMCjc
1. indítsd

2. olvasd a szöveget
3.ne kérdezz semmit. (és ne mondj semmit.)
Igazán nem tudom, de tudom mit akarok írni.  Legigazából üzenni akarok.
de kinőttem már az efféle hülyeségekből, pedig a fejemben egy egész kórus zakatol, hogy "írjad, írjad".
De megfogadom, hogy a halálom napjáig nem fogok költeménysorokban beszélni, vagy saját kézzel írott novellákkal, hogy mennyire *sanda tekintetűen nyír ki a világ.*
Persze ez nem az a nagy univerzum amire gondolnál, ez sose volt semmifajta meg amúgy sem.
Csak a fejemben levő képek, -képek és képtelenségek. kacskaringós olyannyira, hogy labilissá válok.
Önmagam rongyává, életre képtelen. A Tv Maci, ő tehet mindenről.
Vagy csak hárítok rá, mert azt akarom, hogy megmentse az életem, mert ha ő nincs már én sem létezem.
Ezért tehet ő mindenről, elengedte a kezem és most hagy felnőni egyedül. Össze fogok menni, ha
örökre nem fogja már a kezemet.
Sose gondoltam volna, soha a büdös életben nem gondoltam volna, soha de soha de soha.
Hogy nem fog létezni más sem, hogy ennyire mélyre sosem érek majd magamban, hogy megismerjem saját magamat, a vállamra ereszkedem és nézem őt. aki alszik.
Tv Maci .. bolondság :) nem tudom miért kaptad ezt a nevet, ezt tőlem- vagyis ezt az egészet.
Annyira sokfajta vagyok benn, csobogás van a füleimben és ezért van az a sok zaj. Ha nem tudom, hogy létezel még te bolond *állat.*
Engem nem kellett szelidíteni, röptetni, vagy vigasztalni. "voltam aki vagyok és vagyok aki leszek"
Csak azt tudom egyedül, hogy még sosem voltam annyira elememben, sosem éreztem annyira a létet, az örömet, ami kiszakított a hétköznap csalódottságából függetlenül naptól és hótól amit mellette érezhettem. Talán erre volt szükség? Sose éreztem még ennyire a függetlenségét. és tudtam, hogy nem fogsz mondani úgysem semmit Te beteg. Hogy hogyan lehetsz ilyen.
emészthetetlen a hét minden napja azóta. képtelen vagyok leküzdeni így-vagy úgy. és elborzadok, miért ne tenném. Van valami a hiper-érzékenységben, de én az álmokat akarom. nem akarok megbukni azelőtt a nagy előtt amit várok, amit mások elvárnak. Én sem úgy születtem, hogy a kisujjamból szoptam ki a világ összes tudását, és mi van ha nem is akartam? és nem is akarom majd. Talán ennyire képtelenség a félelem? Egyáltalán ki határozhatja meg a félelem fogalmát, vagy azt, hogy miért ne féljek az élet előtti kapuban? ha az a kapu dönt a sorsomról. arról a sorsról és jövőről amit terveztem. Belém lett "verve". érted ugye? nem állok készen, sírok töprengek és kapkodom a levegőt, mert elfogy körülöttem. Megrémít a tudat, hogy ilyen könnyen adtad fel babám..
Ne vigasztalj, beszélj hozzám a nyelvemen, táncoltasd meg a lelkem te őrült. nem hiszem el, hogy képtelen lennél rá. Annyira ismerlek már, és mégis annyira kevésbé, mint más..
szívtelen vagy és kegyetlen. vadállat vagy, embertelen. És nevetséges, hogy ha ezt elolvasnád neked csak 1 újabb maszlag lenne. nem érted.
Utálom ha rímel amit írok, olyan nevetséges, olyan szánalmas is. Azt sem tudom akarom-e hogy lásd.
Dehát.. te mindent tudsz, tudod miért vagyok az aki vagyok, mert te mellettem voltál,
tudod miért kellett elmenned, pedig egy szó sem igaz az egészből.
Nem is tudom jobb vagy rosszabb hatással voltál-e rám. és hogy én rád.
Gyűlölöm, hogy olyan kevés az időnk, és hogy a szemem száraz.
és hogy a gyomrom összeszűkül.

mostolyanmás?

Természetesen tudom mi a gond. és mert nem vagyok egyedül a szobában nem tudok elmerülni vagy belemélyedni a gondolataimba.
Minden zaj bántja a fülem, zavar. minden zavarog, minden.
Olyan rosszul vagyok, olyan szegény és úgy sajnálom magam saját maga(m) miatt.
Fogjam csak a menzeszre igaz? nem tudom mikor voltam utoljára ennyire szétnyílva, mintha. persze ez érthetetlennek tűnik, nem láthat ön az én szívembe.
-de legalább a : " drogok, az alkohol, a dugás és a csuklóvágás" még az imidzsem része marad ;)-
hát persze, most már értem miért vagyok hihetetlen módon életre valótlan. talán nem csak most.
Rohadtul rengeteg sok tanácsra lenne szükség/ a világ legtöbb kérdésénél is több a kérdésem/ és a legtöbb érzésnél is 2x több az amit most érzek.
Mettől fogva nem működik az amit én úgy akartam?

folytatva: a macskakörmös kijelentések csak karakterizáltak, nem engem jellemez. szerintem legalábbis.
szívem legkedvesebb *perszónája* gondolja ezt..
hát elég bántó persze, de természetesen mi nem az. manapság

2012. szeptember 28., péntek

cirip.

Olivér lesz Ryan ;)
hátha így legalább kicsit megbecsmérli ezt a szart amit forgatok :d
nem hittem volna, hogy valaha ilyen barbár dolgokon kapom majd fel a fejem.
pedig ez a nap olyan csodás kezdetű volt. de most olyan mintha nem is én írnék, mintha idegen ujjak csattognának, mintha bolond lennék.
1601 kcal- szóval most minuszon vagyok. lehet hogy ez a baj? LEHET.

kép cím lesz~

"Sose leszek fotográfus. A fotográfusok nevetségesek. nevetségesen furák. és nevetségesen furán viselkednek., de legalább nevetni jó."

-sajnálom hogy ennyire moderált, de hát..
                            azt azért mégsem mondhatom, hogy '§tikkelésem' van a sok tesze-tosza próbálkozástól , hogy vannak akik  azzal akarnak kitünedezni hogy különböző nagyon átvitt értelmű, nagyon súlyos, hihetetlenül elvont, felületes és túlságosan kidolgozott képekkel próbálja valóra váltani magát.
Ellentmondásos véleményt, sőt kritikát kicsalni a sok ostobából. Egy kalap alá az összes fotós balekkal, illetve baráttal.
külön beteg kis közeg. nincs köztük olyan akiről ne lenne 1 kép amelyen azzal a bazinagy fényképezőgéppel pózol. Jaj de szeretném ha nem ilyenné fajulna a világ.
Ahelyett, hogy megélik lekapják, aztán beülnek valami nagyon kupleráj (felújítatlan rom, kocsmakert, elhagyott putri) és elszívnak 1 sodort cigarettát.
Megkérdezném ki tart velem, ki ért egyet. de az a baj, hogy mind ilyenek lettünk (talán).
nincs hova fejlődni, ezért elkorcsosult az egész fiatal kor. és minden ami vele jár. Persze ezt vedd tágabb értelemben..
attól, hogy meglátok 1 (idióta) hipsztert, vagy justicet. vagy tudomisénhogynevezi magát. a bazinagy fotókészítővel a kezében még nem fogom leírni a fiatalságot/ a fiatalságomat behálózó dolgokat..
Azért lehet, hogy dühít. dühít mert van ismerősöm elég, vagy közvetve vagy közvetlen. és nevetséges.
bazári majom az, aki képes 2000 Ft-ért Coca Cola-t inni, vagy arról regélni milyen érzés volt szakítás után egy pár bakanccsal a kezében és jó pár könyvvel hazatérni, hogy az akárhányadik pár cipője már nagyon hiányzik arról a polcról, hogy annyi kávét iszik és annyi cigit szív, hogy közben lefogyott.
Mégis miért? Minek? Értenem kéne ezt? Egyáltalán, van olyan akinek értenie kéne? Én vagyok a hülye?
annyira hiába való az egész. a sok szar ami folyik a csapból is, amit eltanulunk, amilyenek vagyunk, ahogy érzünk és cselekszünk. Mind mások által kiköpött hulladék. de akkor kik vagyunk mi?
Hogyan derülne ki.. nehéz ez..

2012. szeptember 27., csütörtök

veranda

A tincseim kócosak. az orrom náthás. a megjelenésem kritikán túli. az étvágyam? NAGY. eszek-e rendesen? )ez már nem evés, ez már zabálás kérem. tisztán és nyíltan(
meginterjúvolom magam nagyjából.
Hát most nem tudom igazán mit szeretnék összehordani, miközben tornáztatnám az agyam Adele épp beleszól, és most egyre hangosabb a zongora. ilyenkor utálom a hangját.
bárki másét is utálnám ebben a percben.
Folyamatosan leves illatát érzem. mintha az orrom csak azt kérné tőlem, hogy egyek levest. telhetetlen.
De Én is, mindig is az voltam. minden téren.
Zavar, hogy ilyen zárt. zavar a facebook is. anélkül már nem létezne a profil, csak ennyi.
Ez bánt, hogy miért csak akkor lehetünk jelenlevők. és miért csak akkor olvassa a blogot az a bizonyos aki épp, ha az nem 1 napló, vagy nem épp 1 utcán összeszedett iromány.
Persze biztos nem dobna el senki 1 lakatolatlan naplót az utca közepén aminek gyönyörű borítása van, ugye legyen ami felkelti az ember figyelmét. Ha tovább gondoljuk. tegyük fel, hogy valaki olvasni kezdi (lehetetlen? :D) szóval nála van. Ő az, és olvassa a naplódat, de nem jutna eszébe tovább adni senkinek.
Ez a természetes magatartás, az ösztönös tulajdonvédelem tőből jön meg minden igazából.
De felteszem, ilyen nem létezik. A fejemben máris egy film állna össze erről. Amandával és Ryan Reinolts asszisztálásával (villámot rám ha rosszul írtam a vezetéknevét)
A fő elemei, a borús ég, a sétáló magányos férfi, aki megtalálja a lány naplóját akiről a végén vagy az derül ki, hogy rákos, vagy az, hogy néma. Ugyan nem fogom azt fejtegetni melyik lenne inkább helyzethez illő.
Az egész történetet végigkíséri a napló története- egészen kislánykorától a ifjú kamaszkorig.
a legrészletesebben, hogy legyen min felkapni a fejet..
Ryan szép lassan eltávolodik a barátnőjétől,  túl sótlannak találja. de attól a perctől fogva, hogy a naplót olvassa minden nőt sótlannak talál az íróhoz képest.
A barátai művészek vagy ilyesmi. vagy inkább ne, legyen 1 művész, 1 informatikus, 1 ügyvéd és 1 etnikum.
Máris alakul.
Kell bele 1 kis szenvedés, magány.
Vagy a lány, vagy a srác részéről, mondjuk elvonul vidékre, egy tavacskához ahol a nyaralója van
(1 aprócska faház) a nagyapja ott él. Igazi szakácsféle, és imádja az unokáját ( szívmelengető módon)
Minden hajnalban ki ül a stégre, ami pont a kis házikó előtt helyezkedik el, és a rózsaszínből felkelő Nap előtt olvassa a lapokat. És azt hiszi sosem ér a végére.
A baráti kör pedig nagy kutakodásba kezd, ki is lehet a lány. -forró nyom : hasonló stílusban író költő/újságíró/ író/ vagy egy vadász?
A nagypapa sokat beszél Ryannal, mesél a családról. Ő kiönti a lelkét. De a papus nem tud nagy segítséget nyújtani, nem kellenek az összefüggések.
Azt hogy hogyan alakul majd tovább egyelőre nem tudom.
Ahogy azt sem értem Kitti már megint miért olyan rohadt idegesítő xD

2012. szeptember 20., csütörtök

csütörtök!

Kedveseim :)
MA este élménybeszámolót tartok a hétről ha minden igaz.
persze ez nem azt jelenti, hogy bárkit is érdekelne.. xp

2012. szeptember 13., csütörtök

Tréééééééééééééé?

Csak ezt a hetet hagyd meg nekem, hogy ki éljem minden dühös vágyam, mert Én tényleg annyira kettészakadok, mint a lakmusz és csak szenvedek.
Sírni ilyenkor minek, minek ha nincs mit.. és ha nincs mi. akkor mi a baj?
Önmagam ádáz ellensége vagyok, lépteimet követem.
Beteg állat vagyok, elhitetem magammal újra meg újra. Istenem ha az Énem aki még mindig nyaral ezt látná, arra hivatkozna, hogy ez nem is Én voltam.
Bipoláris zavarok.
Meg ilyenek. nem szeretem a hiperkarmát, a kaukázust, a 30yt, az intimtornaillegált.
Nem szeretném hallani, látni, olvasni. de mindenhol ezeket hallom, látom, olvasom. blablabla.
Zenéljenek a kék-zöld mezők meg sírjanak a fák ..meg ilyen-olyan gusztustalanságok ..

puszi.

Pénteken minden bolt nyitva tart.

vallás vagyok. művészet. sehonnai álom. vad tánc. dilis pénztárca. és amíg az Én világom egyre tágul valaki másé egyre szűkül. fáj a szemem ahogy a fénybe nézek.

és hogy mik az alábbi szavak? Hát kérem, ez filozófia ! :)

2012. szeptember 11., kedd

hamvaim :)

Szééép lassan kezd betelni a pohár és kezdek megőrülni. agyvérzést kapok. vagy valami nyavalyát. vagy érettségit. Azt hiszem megöltem a jó napokat és innentől már minden csapból csak mocsár folyik.
kész undor. undorodom az egésztől.
a fiúktól.
a lányoktól.
a franciától.
a piros körömlakktól. a szerelemtől. az érzéseimtől.
Szóval ha most nézed, akkor tudod, hogy megint minden ugyanolyan. nem igaz Dóri?
sajnos igaz.
Falási rohamaim vannak, miközben Kittyvel néztük a filmet, ami Isten és a zsidók kapcsolatát boncolgatja. és végül semmire nem jöttünk belőle rá.
naivan azt gondoltam, hogy képes vagyok abba hagyni a zabálást. de miután kivittem utána is csak zabáltam a maradékot. undorodom tehát magamtól.  aztán addig rágtam és tömtem és rágtam, amíg a kedvem is elment tőle és kiköptem az egészet a virágba..
Hiába, valaki sosem változik. Én sosem változom? Kitty szerint a szemem megszokta a testem látványát, nekem még mindig mutat újabb fogyási nyomokat.. amiket utána úgyis csak elfelejtek.
Mintha elbújnának.. elkövéredek.
Süket leszek, néma meg ilyenek.
Nem tudom, egyszerűen nem. írni akartam 1 levelet lajcsinak. de lajcsi igazából nem létezik, mert ha létezne a nevét nagy betűvel írnám. nem akarok erről beszélni. vagy nincs kedvem?
Álmos vagyok, de nem vagyok büdös. megfürödtem és hajat mostam és ma olyan hangosan edzettem, hogy a fülemben már alig dobogott a vér.
Az alap, 30 perc alatt 500 kcal. a tuti befutó, de tegnap lekéstem. ma meg túl léptem.
33.30 és kerek 600 kcal! kékültem jólétemben.
de ma lehet sokat ettem. összeszámolva és kisebb túlzással biztos bevittem 1500 kcal-t a hússal, kenyérrel, bolonyaival, zabpehellyel, és azzal a finom aldis croissant-tal (x2) és azt meg nem is veszem, hogy még most este is bűnöztem félig.. szánalmas. és mindössze 1000 ment le.
Betegesen ördögi kör.
Annyira megkukultam, hogy szinte csak ismételném magamat és azt amit mondok.
Még nem sírtam, eddig. és nem tudom mikor lesz időm, mikor lesz kedvem. mikor lesz bármi is.
A kádban majdnem sírtam, de utána vagy közben mindig valami grimasszal palástoltam, túl színpadias lett volna, még magamban is...

itt 1 kék stabilo.

2012. szeptember 8., szombat

virágágyás.

Valaki csapjon tarkón könyörgöm, aztán kimosom magamtól szappanos vízzel a számat...
Az utóbbi 2 napban Én nem Én vagyok, de talán a világ legboldogabb embere igen ..

Anyunak átadtam a borítékot, benne a levéllel és a ragasztott cicás matricával. A kocsiban olvasta el. és amit írt az a világ legcukibb dolga :


                    " Kellett nekem elolvasni :D most itt sírok az autóban úgy meghatódta,<3
     nagyon szeretlek drága kislányom. nagyon!:D <3"




-ha a "nagyon" szót 2x említi tényleg elragadhatták az érzései, mert sose gondolta még ilyen komolyan és talán még sose szeretett ennyire.
az én Anyám, és szeret engem, és én is szeretem, mert sose lehetne jobb ennél! tökéletesen.
Na megyek rózsát szórni a hajamba, hogy ezen a szép piros betűs napon valahogy fessek.

utóirat: Seyfried kisasszony nem hagyja, hogy lerajzolják... :s

2012. szeptember 6., csütörtök

22:40

Ma éjjel a csillagok az égre szállnak! ATOM MÓDON BE VAGYOK BASZVA..
kiscsillagot akarok, de már mindenki felesel, érzem az illatát a hamvadó nyárnak.
soha nem ér véget az életem, ha rajtam múlik nem nem nem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!






basssssssssssssssssssszameg!!!!!

:D

Agyrákot, mert szeretem!
csessze meg, nem tudom berakni amit Mona küldött. szerencséd..











Szeretlek.

polgárosdi.

Nagy nap a mai! mert egész nap éhes vagyok. délután óta talán a leginkább.
500 Ft ide véled :)

Amúgy meg,.. én is nagyon szívesen lennék olyan titkos blogoló, aki hangulatokat, versrészleteket és búcsúztatókat ír ki. Aki kávézik a rózsákkal benőtt teraszon és a nedves avarban fekszik ősszel meg ilyenek.
Lelombozó ha a művészet már nem a művész dolga. mert ez már-már az.

vigyázz Amanda Seyrfield, mert lerajzollak.. :p

2012. szeptember 3., hétfő

łŁß¤


                                                                       szeptember 3!!

                                            * Facebook-on azt olvastam még 280-valahány NAP
                                                                          érettségi.
                                                     
                                                          Nem terveztem előre hozottat..

nebáncs'

JAJ NEKEM. Csak ülök, és kezemet az arcomra teszem. Ha becsukom a szemem zizeg minden.
A világnak ismét zavaros a neszelése, az agyam ismét egy tégladarab és nem tudok egy tervet sem összerakni a fejemben.
Egyszerre szeretnék a falra ragasztani még több rajzot, és várni Olivért, röhögni Kittivel, megrázni a fejem, megvenni az új melltartót, rajzolni 1 újabb portrét, rajzolni 1 egyedi órarendet.
Most hogy vége a nyárnak annyira megvalósíthatatlannak tűnik az egész. Megint nem kapcsolok, megint nem tudok, megint nem gyártok. megint megint és megint. Látod írni sem tudok normálisan.
Az elkopott szavak ismét egymás után ismétlődnek és Én tehetetlenül nézek jobbra- nézek balra, és annyira kilátástalan, hogy izzad a tenyerem, izzad a homlokom és ha a hajam ennél is hosszabb lenne megint, már a tarkóm is izzadna.
Hogy tudnék független maradni a tavalyi "depressziós" krumplitól. Hogyan csinálhatnám?
Ma már ment, mert el mertem menni Anyuval arra a kezelésre és jól éreztem magam.
És nem akarok belegondolni a tavalyi évbe. Mert-trololo- (ez Polivér (most sértegetem), megérkezett. "basszameg" :DD)
szar ez a sajtos pogácsa. na mindegy.
Azt hiszem kezdek jobban lenni, pedig a szívem még mindig agyonver és a fejem is tele- és tele!

2012. augusztus 31., péntek

Fenyegető emlékek..

A tegnapi bejegyzésemet követően ma elkezdtem visszaolvasni az annó történt bejegyzéseimet.
Gyerekek.. Én teljesen elborzadtam. azt hiszem többet nem térek vissza a kezdésekhez, hát borzadály.
Egyszerűen az és kész.
Kedvem lenne törölni, tőből az egészet, de akkor mi maradna az utókornak? Az enyémnek, lehet pár év múlva már nem is ilyen kritikus szemmel fogok rá nézni, hanem csak 1 kedves kislány butaságaként.
Esküdöznöm kéne magamnak, hogy Én tényleg megváltoztam, de néha már olyan zokninak érzem magam.
Elhiszem másnak, elhiszem magamnak. példát most nem mondanék, majd ha csendes vízre evezhetek...
<mély levegő be, és mély levegő ki.>
Ennyire rossz vagyok? vagy rossz voltam? Élvezhetetlen az egész? vagy ha nem is az, akkor pont Én miért nem élvezem? Már nem akarok újságíró lenni..
Nagyon, nagyon, nagyon gyorsan átvillant az agyamon, hogy azon nyomban törölni fogom. Pedig már olyan büszkeséget éreztem a szívemben, mert ez a blogom a leghosszabb életű eddig...
már majdnem 1 éves a szentem. És tele van (elnézést előre) irtó faszságokkal. Én tényleg csak kamillázok mikor lehettem Én ennyire elfajzott. Jó, azért lehet kicsit jobban eltúlzom, mint azt kéne.
Ilyenkor jönne jól valami 'esze ágába' hasonlat, hogy mihez tudnám viszonyítani a gondolatiságát.
Kb. mint amikor a tapétát cserélnéd le, mert már öreg, piszkos, és tele van Lady Gaga (ugye még az a menő). közhely lenne Nirvana-t vagy Guns' n 'Roses-t mondani, és amúgy is csak a Nirvana-t szeretem. persze nem rajongásig, az tartott 13-15 éves koromig. De térjünk vissza a tapétára.
De talán mégse, mert a tapéta..
hogy is mondjam, soha nem érzett semmit.

most pedig hadd menjek, mert lassan azon sírok, hogy -

Patakparti buli szervíz.

Hát ez nagyon jó volt! kíméletlen és amorf  xd.
Nem is értem eddig miért nem próbáltuk meg ezt, csak ki-ki-ki. és beszéd, buli, beszéd.
Most kicsit támolyog az eszem, próbálom összeszedni a gondolataimat, de alig megy, nem azért mert berúgtam. Manapság ezt enyhe cicónak sem nevezné senki.
Olyan mélyen szántó és elragadó gondolatokat akartam itt megosztani veled, de valahogy köddé vált.
Nagyjából: végy 1 rákos-patakot, és pár őrjöngő tinédzsert, ha megvan keverd el. adj hozzá 90 Ft-os cola.t és jó bort, meg egy kis pezsgőt és érezd a kubai ritmust. vagy ilyesmi. de ez nem ennyiből állt.
Sose láttam a nagy tivornyák mögött semmi értelmet, e mögé sem. de nagyon jól éreztem magam.
Ami igazából akkor tudatosult bennem, mikor Kitty az erkélyen ülve megfogta a kezem és azt mondta boldog. mert tudod ha ő boldog, akkor Én is boldog..
Szerinte beteges, de akkor sem tudná elképzelni nélkülem az életét. beláttam neki, hogy szerintem az élet annyira múlandó és még inkább egyszeri. így nincs értelme azon filozofálni vajon a társadalmi normák szerint egy ikerpár kapcsolata mikortól számít beteges ragaszkodásnak.
Ma többedszer is megdicsért engem, hogy milyen bölcs vagyok. szerinte még nála is bölcsebb, azzal ahogy képes vagyok lereagálni helyzeteket, az eget rengető érveléseimmel és tiszta meglátásaimmal. hozzá teszem ez ön.polír. vagy nem. nem tudom, nem tudok semmit sem.
Amit tanultam azt tőle tanultam, a higgadt természet mindig benne rejlett, és megtanultam hogyan kell "csinálni". persze ki tudja, a vélemények megoszlanak erről. Teszem azt, Olivér. Szia Olivér! Aki éppen megjegyezted ma nekem. idézem is, amit hozzá teszek nagyon tetszett:

"nyomivá váltál, mint én. persze ez nézőpont kérdése ki a nyomi, a régi énednek a mostani- a mostaninak a régi xD
                         
                                                                            ***
Hát úgy hogy mondjuk a régi bulizós, szívós baráti körös énedhez képest (bár ennek részét a régebbi blogodból amiből olvastál, hallottam) ahhoz képest most visszafogottabb lettél, érettebb és mintha lenyugodtál volna vagy legalábbis felnőttél volna, ami szerintem a régi éned rémálma lehet, pont úgy mint a mostaninak a régi dolgaid a borzalmasak idézőjelben"

Néha vannak olyan emberek, és az olyan emberek megjegyzés jellegű téteményei amik az embert megragadják, utóbbi akkor, ha az nekik szól.
Mindjárt éjfél.
És!! azt még nem is mondtam, hogy Pityu belegurult a patakba, csuromvíz lett a srác. nagyon durva volt. először azt hittem nem akar majd feljönni, teljesen elmerült. Végül feljöttünk hozzánk, ahol megszárította a Mohácson lakó édesanyja élére vasalt, ámbár már nedves ingét.
Teszem hozzá, hogy mindenki a sírásba nevette magát xd! eszméletlen nagy volt.
Szegénnyel úgy rohantam szinte, enyhe túlzással hazáig, mert már a hideg rázta szegényt. a mobilnak lehet szia, a lakáskulcs pedig valahol a parton maradt, ha más nem a vízben.
Na látod, csak 1 jó tanácsom lenne így szunya fele.. Soha, de soha senki ne próbáljon egy olcsó boros cola után nyúlkálni a patakvízben, mert halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhet. :D
Azért ez beíródott a Nagy Nyári Könyvbe, már ha van ilyen, de az biztos, hogy a nyári szünet utolsó 3 napját koronázta ez a baleset.
Köszönjük az illetékesnek ! :)
jó éjt! OO:OO

2012. augusztus 28., kedd

"Hogy mi változott?. semmi, csak az élet polca megtelt"

Ha lesztek olyan serény követőim belinkelem a saját 'volt-blogomat' is :D
Először is azt szerettem volna, de most hogy érzem az éjszaka illatát, és látom ahogy Olivér az alvós nadrágjával bénázik újra megfeledkezem arról, hogy hamarosan szenvednem kéne.

Szeptember 3! (leleplezem "tamit. zsuzsit" *_*)
legyetek rosszak csak mára.. könyörgöm :'p

8.-a, VadFruttik.. de valahogy már nem szeretem.

2012. augusztus 22., szerda

rajtvonalban vagyok. el telt megint több, mint 3 hónap. most vagy lezárom a blogomat és újat kezdek, vagy újat kezdek itt és a hamvaimból élesztem fel.

2012. július 20., péntek

Olivérre nem gyanakodni !

zsákutcák.

Mind tisztában vagyunk vele, mennyire kellemetlen érzés mikor összehoz a sors bennünket a kétszínűség gyönyörű pompájával.
Mindenesetre Én ismét .tudom. nem csalódtam, de nem jó érzés.
Ha pedig tévedek, akkor az én fejemnek hajítsd a követ..

"Tudod milyen a zsákbamacska?" Tegnap ment abban a groteszk módon gúnyos német (legalja) filmben.
-csak már nem értettem mit értett ezalatt.
Olivér épp bekattant (sose volt ilyen fura) és végigp*fázta..
Hurry up!! Hurry up!!

legutolsó helyzetjelentés, hogy az én drágalátos főnököm holnap nem jön be (Köszönöm!!!!) ^^

2012. július 19., csütörtök

Eljött az a kor hát, amelyben a férfiak hisztérikusabbak, mint a nők.
köszönöm Olivérnek, aki újonnan is bizonyította petyhüdtségét férfi mivoltának. le a kalappal.

~Az egyszer biztos, hogy senki (férfi)  fel sem ér a Te sértődöttségi módoddal, hisztis viselkedéseddel, arrogáns és kötekedő megnyilvánulásaiddal, és bár most kivonultál. a fürdőszoba ajtaját pedig magadra reteszelted miután visszavontad a közös filmezés gondolatát és dramatikus módon törtél ki, mert mindennél jobban megsértettelek~

Remélem ezt nem fogod látni soha.

2012. július 17., kedd

fürge.

Eltűntem. de hamarosan visszatérek abból a mély szakadékból amibe zuhantam.
és azt hiszem ideje tatarozni az arculatot, nem gondoljuk ?

2012. július 5., csütörtök

Csak ha Te is akarod.

Imádom a néger zenészeket. Kitty pedig elragadóan táncol rá !
Újságírói pálya, megvan mit akarok. és azt is tudom, hogy hamarosan elköltözöm itthonról.
elég hosszú és fájdalmas keserűségem árán tudnám csak le írni miért hajlok ebbe az irányba mikor 1 átlagon felüli család sarjadéka vagyok. persze ki tudja nem de?
Lassan Kittyvel beszélnem kellene Olivérről, elmesélnem minden eddigi mocskos részletét néhány napnak.
trágyadomb. amint leírtam ez a szó ütött léket bennem.
Most annyi mindent írnék, de hihetetlen visszatartó erők munkálkodnak bennem, kezdve ott, hogy szeretnék 1 óriási vastag borítójú naplót amit berakhatok a fiókom aljára és valószínűleg soha többé nem veszem elő. utálok kézzel írni, olyan egyszerű lenne a gondolataimat kivetíteni a lapokra. roskadásig telne az egész pár nap alatt én mondom. de persze az eddigi naplóim mind évek múlva üresen vagy szerelmi ömlengéstől csöpögősen került a konténerbe. hát ez van.
Anyu szerint én oda vagyok Olivérért, csak nem vallom be magamnak, de elvesznék ha nem lenne mellettem.  Én pedig nem tudom.
Tegnap nála aludtam, kis aljas. ma pedig megtudtam, hogy ezalatt nagy cselszövések kereszttüzébe kerültem a " dóri és a kisbaba" címkével. Mama elkezdett töprengeni, hogy lehetséges-e az, hogy én teherbe estem.
mivel mensz.manó. nem érkezett időben.
Anya félre hívott a szobájában és elkezdett beszélgetni velem, kérdezte mennyire vagyok biztos abban, hogy semmi olyan nem történt ami elő idézhette volna ezt a "fenkölt" állapotot. kérdezte elmondanám-e neki ha lefeküdtem volna Olivérrel - nem vicc, én már nem tudom. 18 éves koromra lettem olyan zárkózott, akár egy 12 éves kislány, aki nem mer szólni az anyjának, hogy szeretne melltartót hordani. Valami dilemma van itt, mert annyira rám maradt mindennek a terhe. Bármi történik én csak mereven bámulok magam elé és azon töprengek eljött-e az idő, a sírás ideje. minden rám maradt, nem lehet ott velem senki, érted.
És eddig mindent titokban tartottam, csak Móni tud bármit is, de szerencsére mellettem van és nem mond senkinek semmit. Persze senki nem bánt, felnőtt vagyok és én döntök a dolgok felett. Én is irányítóvá váltam, vagy töredékévé a sose volt önmagamnak..
Mikor Anyuval befejeztük a beszélgetést belekezdtem, hogy higgye el nekem semmi bajom, biztos megjön majd. aztán kezdett tudatosulni bennem, hogy ha ez tényleg igaz, és tényleg így lesz akkor nem is tudom, mit kell ilyenkor tenni egyáltalán? Egyszer már álmodtam arról, hogy gyerkőcöm van. de még az is megrémített, nem volt könnymentes. - a beszélgetést megszakítottam- Megyek pisilni! és láss csodát. Goal! Betét rendel.
Feltérképezve a lehetőségeket még így is teljesen kizárt lett volna, hogy megessek, de annyira a fülembe ültették a "babát", hogy azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány.
S mivel családom 1 tagját sem farkasok nevelték mind tisztában vannak azzal, hogy Olivérrel van közöttünk valamiféle viszony. de ez már túl részletgazdag lenne, nem is illendő erről beszélni.
Estére egész hülyén érzem magam. Az Ázsia Center magazinból kitéptem 2 oldalt. az egyiken 1 napszemüveg, a másikon pedig 1 amerikai zászlót ábrázoló short pucsít nekem.. hát szabad erre nemet mondani? Ha minden úgy alakul- pedig nem szokott - ahogy szeretném akkor holnap valakivel/bárkivel elmegyek és kifosztom az üzletpolcokat hi-hi.
Majdnem felültem ma az erkély korlátra, és olvasom a könyvet amit Olivér adott. Teljesen az agyamra megy, ez egy kavalkád. és a még be nem írt " bejegyzés cím " a könyv címe alapján fogant meg bennem.
köszönöm mindörökre

Pörgesd!

http://www.youtube.com/watch?v=c9YrfHVB4ic

Fuuuu, nagyon. cuhhuuuuuuuu- ooo-oooooooh

2012. június 24., vasárnap

Chasing cars.

A barnítótól úgy ragadok, mint minden vasárnap.
A blogolási kényszerem szép lassan ismét alább hagy, és Hungary is bajban lesz így. dehát nehéz elszakadni..
vagy nem?
Holnaputántól 5 nap OFF, irány Lelle a fiúkkal és Kittyvel.
örüljetek :) megszabadultok ettől a buta tyúktól. túl szép jelzők.
Van 1 kecske Etyeken, aki mostantól a barátom xp

chasing cars. epizódzárásként!
nagyon ennék most rízst.

2012. június 22., péntek

nyári pulóver-akció.

Beni megharapott, azóta be van dagadva a karom. Mostan azt nem tudom Olivér mennyire vigyáz a görényekre, de elvileg oltatlják őket.
Az utóbbi napokat szinte végigaludtam. És az amit ismét elkövettem csak 1 újabb szégyenfoltot képez az életrajzomon, leszarom. ahogy ő is leszar minden mást.
Aztán ő ugrik az én torkomnak, hogy kihasználom, nem bírja elviselni a gondolatát, hogy kidobtam, aztán jön azzal, hogy talán soha nem is volt belém szerelmes csak erős szálak fűzik hozzám. Sok mindentől megkímélne ha tényleg így is lenne. Megdöbbentett miket mondott, hogy a kapcsolatunk alatt én nem próbáltam meg okítani- igen ám, csakhogy én magam sem 1 idomítandó buta, cserfes és udvariatlan gyerekről álmodoztam. Olivérhez pedig sem külsőleg-sem belsőleg nem vonzódom már. persze ha ezt bárki látná aki ismer, és van aki látja is ... hahaha, azt gondolná hazudok, mert akkor miért lennénk olyan fura viszonyban. Ígérem, ha rajtam múlna kitörölnék mindent ami Olivérhez kapcsol. Lehetnénk csak barátok, mert már a hócipőm tele van, hogy valami vitát mindig kibontakoztat ez az egész, és ha nem akarok tőle semmit akkor is belekényszerítem magam. Pedig soha nem voltam ilyen nyüzüge. Határt kell szabnom, nem vagyok olyan rosszul tőle, mintha mással történne bármi is, de másnap megvetést érzek és undort.
Még annyit, hogy azt akarja az ő életét is én éljem, de nekem elég a sajátom is. Nem tudok folyton mellette lenni, fogni az apró kezét és azt mondani minden rendben van. mintha arra kérne hitegessem, hogy még mindig együtt vagyunk és együtt is maradunk. egyszer-egyszer elkapja ez az érzet vagy a franc tudja.
Azt érzem utálom, gyerekes vagyok én is. De elveszi az életem felét a sok szarjával, hogy mindig van valami baja, hogy nem kap tanácsot.
De az a 22 éves "srác" nekem ne nevezze magát érett férfinek: aki még életében nem dolgozott, az egyetemen halaszt (épp pihenőn van), egész nap pihenőn van, sértődékeny, mindenre ugrik amiben lát valami konfliktust, csak akkor eszik ha a kérésére az anyja csinál neki szendvicset, még a húst is az anyja vágja fel a tányérján, szed neki enni, hoz inni. Én csak kamillázok, én 14-15 éves korom óta teljesen önellátó vagyok.
Persze mondhatnám, hogy egy pasitól ne várd, hogy oda tudjon tenni 1 színes mosást. de könyörgöm.
Eráék mér ki akarják tenni és keresni neki albérletet, igazi naplopó,. és a legutolsó Orsi vizsgájáról konkrétan meglépett (y). ennyit erről.

Csak simán undorodom tőle, nem osztanám meg magamban a dolgot újra, hogy miért. De a végkimenetele nem lesz jó ha továbbra is 1 farok marad..pardon..

2012. június 13., szerda

teaszünet.

Ezt majdnem 'teaszönetnek' írtam, vénülök; na szóval..
- tegnap Kittivel összevesztünk, ami végül azzal zárult, hogy kikapta a kezemből az arany festékes ecsetet és bekente vele a lábamat és a karomat. infantilis? szerintem látja ;d (tudod, hogy csak hülyülök) ha nem tetszett volna már rég lemostam (volna).
-a menta teja 1 szar. sose tudni mennyi édesítőszer elég ahhoz, hogy finom legyen.. az előbb ugrott be, és emiatt kezdtem új bejegyzést. megér 1 pofont :s
   -öregember szaga van !!
-kimentem a konyhába és eszembe jutott, hogy félek a haláltól - a rózsaszín és kék felhőkre néztem- aztán kivettem a teát a mikróból?
-az e havi maximát még csak most vettem a kezembe és már kiolvastam, abban volt ilyen szuicid cikk. láttatta mennyien (csak nők) képesek inkább a halálba menekülni, mintsem szembesüljenek egyes helyzetekkel, vagy felvegyék a kesztyűt az élettel szemben. Vagy hülyeséget mondtam.
   -nevetséges módon önmegcáfoló vagyok, és ezt olvasva meg minden 1 béna Bridget Jones plagizálás ugrana be, szánalmas helyzet. közben gratulálok magamnak, mert olyan lassan rakom össze a szavakat, hogy  na .. kiégett celeb vagyok már? SE!
*teaszütty*
-szegény Anyukám, ma jött meg neki. Ez jel arra nézve, hogy nekem 1 hét múlva szerdán várható a "pajkos indián". de legalább talán Lellére már elmúlik. Nem is mondtam :))) jövőhét utáni kedd, Olivérrel-Kittivel-Andrással GO Lelle! jó lesz. 4 éjszaka, és minden ami megelőz bármilyen bajt a mi érdekünkben (sebtapasz, betadin és naptej szabad fordításban meg tök8)
Ilyenkor amúgy kicsit idegesítő, mert bármibe belekérdez és bármit válaszolsz az nem jó neki.. ejjj
-kedd Trófea, nem elfelejteni Évának a 300 Ft-ot amit elvileg Kitti adott volna oda neki, és holnapra a média Tk. vissza a könyvtárba, csak ezért is érdemes már bemenni komolyan.
-Olivér pörög. most jár hozzá valami csaj (11. évfolyam- és bukás infóbol) a legjobb döntés, mint programozó informatikus biztos tud majd rajta segíteni.. -paranoid vagyok, de ezek a felhők ijesztőek és szépek- szóval, a tanulásból lett egy 3 és fél órás beszélgetés; ami után egyből felhívott engem, mert jól esett neki inkább hívni, mint írni.
Én faggattam, ő beszélt. vagy inkább én hallgattam, ő áradozott (?) hogy a lány nem messze lakik tőlük, bringával jött ( eddig én voltam a bringapartnere :c most lehet fordul a kocka ha nagy vonalakban gondolkodom) jól néz ki, nincs vele baj, nagyokat nevet, olyan mintha évek óta ismernék egymást pedig csak akkor találkoztak, megmutatta neki a női ruhás képét; amin épp Kitti tőlem kapott nyári ruhájában pózol, egyből megnyílt neki ezzel, meg videókat mutatott neki.
Amikor én megismertem, mint Tro Llface csak kötekedett, még velem is, pedig üzeneteket váltottunk. igazándiból ez is érdekes, mert teljesentökéletesen személytelen volt az egész, aztán elkezdett többet írni, többet beszéltünk és a bunkóból hirtelen 1 hús-vér ember lett mélyen elásott fájdalmakkal, olyan sebekkel amiket még máig sem gyógyít be. megint eltértem a tárgytól, vagyis ezt már észrevettem, csak nem akartam magam közbevágni, gondolom érthető volt.
ez amúgy is hosszú történet. azt hiszem még nem írtam le, részletesen..
Infarktus, egy percre azt hittem kilépett a blogom, mert új lapot nyitott. dehát ez nem paraszt windows, nem történt semmi.
Na mindegy, a beszélgetés végén mondta, hogy majd dumálunk, majd ír whatsApp-on később, mintha kisebb fullánkot állítottak volna a talpamba, egyből döftem: felőlem, nekem mindegy.. én olvasni fogok meg satöbbiek. mondtam amit lehetett. Ő viccelődve leszedálta 1 "hát akkor bazdmeg xD"-gal. senki ne féljen, nem rosszmájú,. szoktunk ezzel viccelődni egymás közt. de azt hiszem nem esett jól neki, mert ilyenkor kicseng a hangjából valamelyest.
Vannak azok a filmek, ahol a fiú-lány barátság a vezérfonal, aztán mindkettő elkezd körültekinteni és más karakterekkel lóg. Én ma Ádámmal és a lányokkal lógtam. Ádám, hát nem tudom. 1 őrült. ha majd idősebb leszek azt fogom mondani; "Ez a fiú annyira bolondos volt, szabadelvű és kicsapongó. soha semmi nem érdekelte, és nem kergette a lányokat, Kitti egyszer azt mondta a cigi nem áll jól az ő kezében, igaza volt. ha itt lenne most vissza adná fiatalságom virág korát".- ezalatt pedig megszólalna a Titanic soundtrack. :d
Azt se fogom kihagyni, hogy jobb távolról szeretni őt, mint közelről. de erről is majd máskor. ha majd kinőttem a járókámat.. kiindulva ebből, Olivér kérdezte milyen volt Örs, én meg próbáltam finoman a tudtára adni, hogy Ádámmal találkoztunk és semmi különben, jó volt és kész. Aztán beszélgetés vége.
-tegnap megmentettem egy lódarazsat, vagyis ahhoz képest ami törtnét volna vele ha lecsapom. Egyszer már azt hittem sikerült kiengednem, pár óra múlva észrevettem, hogy mégsem ment ki, így újra kinyitottam az ablakot, de a másik szúnyoghálóval fedetten akart kimászni. max. 10 perc, de eredményes véget ért, már elkezdtem csapkodni a hálót, hogy kilengjen és elszálljon, de csak még jobban megijedt és zizegett, próbáltam papírral kiterelni, az sem ment. végül kifundálta magától merre ami. és voilá! trés bon!
Boldog voltam, kimentem az erkélyre és végre elszívtam a cigit, de büszkén. sajnos én nem tudtam, de a Bond különös kötődést vált ki a szervezetemben, és most is érzem, hogy kívánom. DE SZÓ SE RÓLA nem sokat, sem semmi. csak akkor jól esett volna a darázs előtt. miközben kiment azon gondolkodtam milyen rosszul esett volna ha megölöm, nem tudtam volna békésen rágyújtani arra a pipára. és amikor ez az erkélyen az eszembe jutott konkrétan majdnem könnybe lábadt a szemem. Olivér persze lepisszegett, hogy miért nem csaptam le, de nem tudom. sokkal több szenvedelem és fáradozás mire kizavarod, mert áááááh xD tényleg kell a kitartás, közben félek, hogy megcsíp, de (és itt elakadok) ha megölöm akkor nem volt értelme az egésznek, semminek. Hiszen mindenki élni szeretne, vagy tévednék? az én alapelvem az élni és élni hagyni, nem bántom és kész, mert nem. Olivér ezt nem képes megérteni, jó én 1 hülye vagyok, útmutató kell a fejemhez, mert elég kriksz-kraksz az ami benne van, mint az óvodás zsírkréta rajza. Egy kevés tudás még elfér mellé.
-csak a lódarázsról írtam az idáig tartó leghosszabb bekezdést, tudd be önpolírnak c:
-szerintem Oli még most sem ír, most mit tegyek. csak furcsa, mi vagyunk a furcsa-pár. vagyis csak én. de én furcsa.egyedül vagyok. vagy valami meg nem értett dolog- az arcomra van írva mikor mi a baj. 1 óriás csecsemő vagyok.
-ma használtam hajzselét, hogy beállítsam magamnak, sikerült. de rájöttem a hátsó szoba tükrében félhomályban tudom bátran borzolni. ez női csel és elég jól megy.
-kezdem megtalálni mi a nekem való ruhában és kiegészítőben, és már azt is tudom, hogy nem áll jól a magassarkú leggings-sel.  egy dolog, hogy tohonya és esetlen kinézetet kölcsönöz, a másik, hogy még csak ki sem fejez semmit.
Hogyan lehetne ötvözni/keresztezni a jóképű matrózokat és Pán Pétert? - adj időt és nyáron kitalálom. meglesz.. vagy valami biztos. a hajamat is beszíneztetem
Most azonban kérek tőlem 1 Bondot, Mr.

au revoir

Kikiáltási űr!

Igen űr. először árat akartam írni, de ez az űr valahogy sokkal viccesebbnek hangzik xd.
Nem is tudom hol kezdjem-e vagy bele se kezdjek. Mindenesetre mielőtt bárki is ízlésficammal kezd majd vádolni, bár lehet már késő. A háttérkép a Coldplay M.X. c. albumának az alapját adja. Tudod, ez is olyan megfoghatatlan és fiatal még. meg kell szokni, még nekem is.

2012. június 10., vasárnap

változások. egye-fene

A definíciója az, hogy UUUUTÁLOM a változásokat, tényleg..
de ezzel a címmel szeretnék tisztelegni a Coldplay és részben Karola előtt is.

vissza a vezérfonalhoz, változások: megváltoztattam a hajam, megváltoztattam a közérzetemet a világgal szemben, a nézeteimet, a világot.- nem az eredeti világot, hanem a bennem folyó képlékeny dolgot.  mylo pedig fogalmam sincs kicsoda, micsoda.  Elragadó album cím és kész. megtetszett, mert a.. (na jó nincs értelme)
elfáradtam. kivéhedt vagyok. Kittus mégis megdicsért, egyszerűen nem hiszem el.
~ a hajam szerintem tincsenként max 10 cm. nagyon kis vicces c:
még kép sem készült róla (jobb esetben) bár a ruháimat már most nem tudom hozzá igazítani..  hát mit mondhatnék, bolondossá tett. üresek a szavak. visszatérve a hétvégi party nem nagyon sikerült. Manuelával elszívtunk 1 doboz cigit. nem is tudom mikor gyújtottam rá utoljára. imádom ezt a lányt, nem voltam benne biztos, de a Portugálok tényleg hihetetlen közvetlenek. nyitottak, és szolidaritást vállalnak xd
Vodka. volt, narancs. NEM VOLT. végül ez az incidens is elsimulttá vált. egyesek elég érdekesen reagáltak néhány személyre/dologra. sebaj. az a helyzet, hogy ilyenkor Kitty szavaira hivatkozva a buli ott kezdődik, ahol ez nem..  majd egyszer elmondom mire is gondolt!

libamájas fagylalt bööörrrr!! de ami a Naplóban zajlik, az kész öngyilkosság. ezennel kijelentem alássan:
Vagy legyek cukrász, vagy sehonnai bitang!! - azon belül is fagylalt főző ;)

-nekem meg hamarosan rendet kéne raknom az asztalomon, aberráltan néz ki az egész: itt 1 ezres papír mellettem, a lacura? lakk, a -ide szállt 1 galamb..- tubák,  mösziő bond II. és a blokk a rég-új masnis gyűrűmről, megtartottam, mert a SIX dísszel adta.
-a ruhás szekrény: az összes csíkos póló, hosszú-ujjú és satöbbi kimosásra kerülendő, és még van pár darab.
a mama szekrényében pedig találtam egy gyönyörű gombolós, virágmintás, buggyos ujjú (a favorit) felsőt, amit beakasztottam magamhoz, mert ő már kinőtte. De imádni való, és most, hogy fogyókúrásedzéses orvososdin veszek részt még ezt is felpattintottam egyszer.
Az öltözködésre visszatérve, eddig sem volt "stylus"-om, azt hiszem továbbra is késni fog, de mostanában bátrabban hordom azt amit szeretek.

unalom ellen.

2012. június 2., szombat

2

Az Orosz Föderáció tagjai tudatosan nézik a blogomat. Festivale?

2012. május 19., szombat

"Ha látná amit látok, sírna a helyembe' "

§ 0:08 - rájöttem, hogy a 14-16 éves lányok nem tudnak blogot írni. tudom ez iszonyú, mert nem kéne itt 'ócsárolkodnom' ilyen dolgon, mert akinek nem inge ne vegye magára, ha nem tetszik ne nézd.
de erősen azt érzem, hogy legszívesebben kiposztolnám a blogomba az egyik "idegen csaj" blogot és elemezném, hogy egy 15 éves kislány mikortól mondja magára azt, hogy alkoholista, mi az a chesterfield cigaretta, miért kellene leszoknia a dohányzásról, és miért azzal ünnepli meg a betegszabadságát, hogy megveszi a 26. (és még rá is cáfol) pár cipőjét a Váci utcában, és mit ért azalatt, hogy többet kéne foglalkoznia saját magával és meglepni magát a fent említett cipővel, magazinolvasás és teraszos cigizés közepette, mikor épp nagyon beteg.

nem értem ezt a rongyrázást, lehet hogy velem van a baj. csukott szemmel járok vagy ilyesmi. (?)

2012. május 18., péntek

Írni tanul, de járni tud.

Teljes kavalkád van a fejemben:
-18 lettem :) és nem volt buli(nk). de Cilának van 1 barátja, aki ritka olcsó áron adná bérbe a hajóját nyáron, hogy azon mulassunk.
-ideje lelepleznem, ha eddig még nem tettem volna, hogy Kitty az ikertestvérem. és ő az idősebb.
only 10 minute.
-szakítottam Olivérrel, nem megy nekem a kapcsolat lego.
-mióta szakítottunk ma találkoztunk először.
-jobban szeretek vele lenni, mint bárki mással. ültünk egy mezőn ma este, aztán elsétáltunk egy tök idegen játszótérre, ami akkora volt, "mint fele királyságom" :p. csak pár részeg kamasz volt még ott rajtunk kívül. NEM lettünk irigyek!!. hintáztunk, vonatoztunk, láttunk sünit.
aztán hagytunk elmenni 1 buszt Bártfainál. aminek én kifejezetten örültem :)
-beszélgettünk arról, hogy nyáron lemennénk többen 1 hétre Balatonra, de mivel Olivér tavaly előtt 20 000 Ft-ot élt fel ott (és ez csak az önellátás, mert mindenki tök fukar volt és szerinte a lányok "diktáltak", ezért nem volt osztozkodás) :D
-megbeszéltük, hogy (knorr) levesporokon fogunk élni, én amúgy is fogyni akarok, ő neki meg ez is megteszi. sajt-és görög-gyümölcs (nem éppen tápláló, de nagyon finom :))
-már hihetetlenül várom, ha Anyukám nemet is mond én akkor is megyek. Ez élet!
-édesanyám, anyukám. ejjj- ciki, nem tudom, hogy írjam, hogy ne tűnjön úgy mintha csak 6 nap telt volna el azóta.
-életemben először vettem Spar-ban szigit!, persze a személyimet elkérte az ÚJ eladós lány, aki alig idősebb, mint én. nem tudom kire hogy hatnak az első benyomások, de én személy szerint olyan zavarban voltam, hogy miután elvettem az áruimat elfelejtettem fizetni, egy 100-ast adtam oda, miközben az 1000-es a másik kezemben lobogott. Mona és a lány is teljesen rémülten néztek rám, én meg a fejemhez kaptam és hangosan elszóltam magam- "baszki.."
nem mintha olyan dölyfös lennék és folyton káromkodok, csak megilletődtem a saját bénaságomon :D
mulatságos volt. vagy csak én szórakoztam rajta?
-nem akarjátok (már tegeződöm is, ez a végstádium. tehát vagy veszítek a nézettségből, vagy innentől magázódom) a lényegre térvén, itt van mellettem a legerényesebb női példaképemtől (Kitty keresztanyája) kapott I (love) milka. A könyökömre dőlve meredek rá, saját kardomba dőlök. pláne, hogy nincs aki nemet mondjon, vagy reagáljon, okot adjon miért ne bontsam fel. hiszen csak csoki, de milyen bámulatosan szép.. :c
-ha megeszem számolhatok a kilókkal, ha nem eszem érezni fogom ezt a keserű kéjsóvár ízt a számban.
-bár megígértem magamnak, hogy csak nyáron hagyok fel ezekkel a "szerekkel".
-failed the exam. szerintem kibontom. itt ül az Olivértől kapott könyvön, ami olyan drága volt nekem, hogy nem volt erőm sem megvenni, még pénzem se volt. csak gondoltuk Kittyvel beugrunk felmérni a hozatalt.
Csak ha TE is akarod. szerintem már írtam róla, aki nem hiszi el nézzen utána. nekem nem kell, bízom benne(m). és itt van a piros körömlakkom is a könyvön, amit Anyuval vettünk Aldiban. hihetetlenül jó, élénk, szép, nem kopik. pedig nem márka. milyen árulkodó nemde? :D
-és itt az új gép, sose volt saját gépünk. az érettségis tételek éjjeli kidolgozása és egyéb gyűjtési akciók miatt nélkülözhetetlen volt, nagyink szobájában van 1, dehát ha ő 10-kor leszeretne feküdni, akkor nem tudunk tételt kidolgozni. nos igen, és most itt van az asztalomon. a maradék cuccaimhoz (tanszer) nem tudok hozzá férni, de lesz*rom. túl a kis-érettségin (magyar) ami dupla 5. magamat is megleptem, nem ez a fő, vagyis hogyne lenne, de ez az utolsó 4 hét az agyamat eszi meg.
-az ágyam főlé pedig hamarosan polcot teszünk, midőn nagyjából az egész asztalomat beáldoztuk a gépnek, nem nagyon van hová tenni a lakkot, a láncokat, a naplóimat,egyéb kütyüket és egy rózsaszín pónit..
-kisült a szemem.
-de olyan hálás vagyok nektek, vagyis olvasóimnak, elégedettség tölt el, egy jól lakott napközis sem érezhetné nálam jobban magát most, vagy egy szundizó óvodás. egyszerűen tudom, hogy amit most kiírtam magamból mennyit jelent nekem, mennyit könnyít bennem, mennyire időtlen és láthatóvá válik bárki számára. és 1014 látogatással lassan könnyre fakad a lelkem, vagy táncra!
-és a legjobb, hogy a másik blogomat, a 11 bejegyzésem ellenére 130-an nézték meg. köszönöm!
jogosan bontok csokit, ha pezsgőt már nem.
-még megakartam írni, hogy Olivérrel inni akartunk volna, ránk fért már alapon, furcsa ha az ember a legjobb barátjával szakít és napra pontosan 1 hétre rá elmennek inni egyet. de ilyenek vagyunk, pedig ha nem velem/velünk történne ez még abszurdnak is tartanám, de végül a fent említettek lettek belőle, és nagyon jól éreztük magunkat, végül nem is ittunk, lett volna rá alkalom. De most hagytuk, hogy jöjjenek a szavak és a hintaágyon is higgadtan beszéltünk a történtekről, és boldog vagyok, hogy ő az én felem. nem legjobb barátom, az olyannyira sablon, felületszó.
-azt hitte nem tud majd mit mondani, de olyan sikert arattunk az este, hogy szinte nem is tudom, egy hétig egymás vállát veregethetjük majd. bár én most épp karra "gyúrok", így lehet erős lengéssel paskolnám meg.
szálkásítom, nem is gyúrom. a fogyást is el kell valahol kezdeni nem? :)

Na, jó éjszakát!
ölelés, xoxo

2012. április 26., csütörtök

Anya..

Tudom, hogy még soha nem beszéltem róla, hogy Anyuval milyen a viszonyom. És tegnap eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy ismét éreztem, hogy megért, szeret és becsül. És ma amíg itthon volt annyira ment, hogy erősnek érezzem magam és érezzem magamban azt amit tegnap mondott. Újra kezdem visszanyerni a belső erőt. ahogy érzem, hogy szeret. De mégis félek kicsit eszeveszett hülyeségektől, mi van ha csak kímél a saját baromságaimtól, dehát ezt teszi 1 anya! Csak most, hogy átment Cilához annyira elpárolgott belőlem az egész, szerettem volna odabújni hozzá, vagy beszélgetni vele, akkor megint éreztem volna, hogy a lelkem kívül-belül megújul. Ezzel az érzéssel a mai szolnoki művész laktanya látogatása sem ért eléggé föl. És amikor saját magadat vagy képtelen megfosztani ettől a hihetetlen lelki békétől annyi önsanyargatás után újra, az bizony fáj.
Szinten akarom tartani, egy fordulatszám az egész. Csak anya jöjjön ide, öleljen át és mondja meg, hogy Tényleg mindig és mindentől megfog védeni, hogy soha többé ne féljek, hogy ugyanúgy bízzak meg benne, mint kisgyerekként, a világ közepe volt, és most is.

2012. április 20., péntek

{a táncolás és a többi megtörtént eset volt, mielőtt bárki is nyáladzó tinédzsernek tartana, csak még fiatalon}

belvíz!

"hangulatok, gondolatok, versek, dalok, képek, rémek, rímek, romok, falak, álmok, emlékek, érzések, megismerések, felismerések, rések, prések, harcok, arcok, álarcok, kudarcok, sikerek, véletlenek, találkozások, várakozások, védekezések, vádaskodások, elvesztések, rátalálások, döntések és döntetlenek, félreértések, hallgatások, halogatások, igazságok, hazugságok, örvények, törvények, halmányok, élmények, ürömök, örömök, válaszok, kérdések... nem élhetek nélkülük... nem élhetek nélkülem..."
Plagizálok..

de ezt igazából a magam üzenőfalára rakom ki, mert amikor végigolvasom átfut rajtam egy furcsa, megmagyarázhatatlan érzés. vagy inkább felvillan bennem. pedig mennyit kerestem ennek az érzésnek a forrását. tehát, ha a képlet stimmel : amikor ezeket a szavakat elolvasom újra-meg újra eszembe jutnak majd a régi nyarak, az erkély, a konyha ablak, a füttyentő fiúk és a táncolás strandkendővel sting zenéire Kittyvel.
Butaság(?) akármekkora butaság 1 darabig elringat majd a jól eső érzés.
rajtam kívül sokan mások is visszavágyódnak azokba a pillanatokba amikor önkéntelenül és tudatlanul, spontán éreztek szívükben olyan boldogságot amit a kor haladtával csak idézgetnek már. csak nem vagyok egyedül és ez lényeges. Ugye tényleg nem?

2012. április 4., szerda

hablablabla

Respect másokért, de harag értem. Nem érthet.
és amikor lebukom a víz alá az orrom tele megy vízzel, a hajamat pedig igazgatni kéne, mert hamarosan vendéget várok.
Az idegenek sajnos nem teáznak. ez elvi hiba :s

Ha te is akarod..

Teljesen elragadtattam magam, visszaolvasva megkételkedném, hogy valóban az én irományom-é. Doktor Csernushoz kéne fordulnom, barátkoznom vele, kialakítani a jó viszonyt. Lehet nem azon kapnám én is magam, hogy "árulom a testem".

De térve a lényegre, el is felejtettem említeni, hogy voltam Kittyvel Libriben. Kifogtam egy eszeveszettül izgalmas könyvet, vagyis nekem izgalmas, az emberek 80%-ának inkább elrettentő lenne, talán.. de ki tudja nem igaz?
Röviden a történet egy 7 éves kislányról szól akinek a (nem mellesleg alig-alig mellékszereplő) anyja folyamatosan pszichiátriai kezelések alatt áll, az apja pedig alkoholista. A kislány megismer egy 51 éves férfit (a nevére nem emlékszem, csak arra, hogy B betűvel kezdődik. így legyen Bryan. de lehet nem is B.~ nem ez a lényeg). Szóval a kislány rengeteg időt tölt a lakásán, ő csak állatkertnek nevezi, mert minden össze-vissza van. A férfi pedig az ő legkedvesebb barátja, felnéz rá. Szereti, hogy mindent tud az életről mégis olyan mintha gyerek lenne. Részletesebben nem tudtam belemenni, ezért innentől csak a tartalomra tudok hagyatkozni. A kislány kb. 18-20 éves koráig marad kapcsolatban a férfivel, ezalatt sejthetően szerez néhány tapasztalatot. A kapcsolatuk megszakad, 15 évig nem hall Bryan-ről semmit, majd kap 1 búcsúlevelet tőle. Bryan öngyilkosságot követ el, a lány. vagyis inkább nő teljesen összeomlik, és ezt követően írja meg a könyvet. Igaz történet az alapja, és valóban a nő életét zárja körül. A könyv elején ír arról hogyan tudatosult benne, hogy Bryan valószínűleg pedofil volt, egy börtönben dolgozó nővel készít interjút, aki a pedofilokat kedves szemszögből állítja be, mintha kezesbárányok lennének. A könyv címe : Ha te is akarod. Muszáj megszereznem, engem nagyon érdekelni kezdett. Kár, hogy olyan sokba kerül. :c
De nem számít, egyszer az életben nekem is el kell követnem azt a hibát, hogy magamnak veszek egy könyvet és nem másokra hagyatkozom. Akkor az csak az enyém lesz, mondhatni. És az újonnan össze-vissza állított íróasztali tárgyaim közé helyezhetném x)

Virágnyelven.

Minden kislány egyszer nagylány lesz. Vadászni akar, felnőni, összemenni, megnyúlni, lefogyni, ruhát akar. Ruhát akarunk. Vadászunk férfira, ruhára, barátra. Hajszolunk, ellökünk, felborítunk, elszakítunk, elmarunk, széttépünk. Mindig mindent elrontunk. Egyedül leszünk, megoldjuk mások problémáját, megfeledkezünk a sajátunkról, pletykálunk, mert rólunk is pletykálnak.
Szemléletet váltunk, hitet váltunk, nem akarunk önmagunk lenni. Túl rövid, túl hosszú, mindig újat- jobbat.
Mások tapasztalataiból kéne merítkeznünk mégis megégetjük magunkat mire eljutunk erre a következtetésre, vadul akarunk táncolni, magunkba szívni a fiatalságot, az örök nőt. Eggyé válni a természettel, elrejtőzni benne, játszani vele, elsajátítani, elszeretni. Ambíciókat, elvárásokat, élményeket akarunk. " A végén mégis vad akarok lenni". A cementbe száradt testtel rohanni, kiugrani a bőrünkből, pihekönnyedén szállni, egy felhőre ülni, egy vitorlásban ülni, egy motoron, egy biciklin amelyet virágokkal díszít a tavaszi szellő. Nyári ruhát viselni, nem kislányként, sem nagylányként, nem nőként és nem is hölgyként szaladni a saját májusfánk felé, csak töredékként, a múltunk gyermeki énjének tükörszilánkjaiként..

2012. március 24., szombat

Refresh the style~

A cím egy remek brains szám. yee
a pandát lehet rányomtatom majd valamelyik pólóra amit majd kínaiból elhozok, egyre többet hallom, hogy másokat is elkap ez a kreatív hullám és létre akar hozni valami nagyon egyedit. Én hülye meg majdhogynem üzletben kezdtem gondolkodni a pólóra nyomtatással. Tele vagyok olyan képekkel amiket mind-mind rápréselnék, ráadásul Anya tud pólóba vasalni ilyen A4-es méretű képeket, de ahogy hallom nem lenne rá nagy szükség. Van már Sugárban is ilyen, a cselesebbek pedig megoldják maguknak. Lásd, Karola épp a Coldplay-t rajzolja 3 hónapja egy azt hiszem sárga pólóra, a 2 pedig intenzíven összefügg, mert a kedvenc bandáját és a kedvenc színét helyezi 1 kalap alá. Szerintem elég menő, mintha az ember egy I'm magazint, vagy egy maximát lapozgatna és benne talál ilyen önsegítő tippeket, hogy mivel kíméld a tárcát manapság. Elég jól csinálja, ő már belevágott, én még mindig csak álmodni merek. Ez is a legrosszabb tulajdonságaim közé tartozik, mindent elnapolok. Még a fülemet sem lövettem ki, pedig lassan 2 hónapja lenne már esedékes. Az Olivérrel való nem tudom mit is halogatom, minél később jönnek el ezek a nagy napok az életemben, talán annál nagyobb hatással lesznek majd rám vagy magam sem tudom mire jó ez ha jó ez :d !
~ új info: megadtam neki a blogom címét, a legjobb barátnőm és csak most kapja meg. LOL

Megint új, hogy vagyis nekem nem új, de a blognak igen vagy mit tudhatom én. Teljesen kiakaszt ami itthon van, Kitty evési szokásai olyan mértékben eldurvultak, hogy lassan kételkedem benne, hogy a családi rend,- a béke,- és a költségvetés megmaradhat. Nem akarok itt intenzíven politizálni, de amióta a Fidesz ugat nekünk mindennek annyira növelték az árát, hogy beszarok. Mama nem tudja kiváltani a gyógyszerét, ami rá és ránk nézve is iszonyú. Rossz szimbiózis, ha nem kapja meg akkor teljesen átvált a viselkedése, egyszóval minden és gerjesztődnek a viták egyfolytában. A zöldség,- gyümölcs árát az egekbe emelik hamarosan még jobban és most ugrik a majom a vízbe, mert Kitty ezeken kívül mást sem hajlandó enni, hozzá adva még az édesítőszert, a teát, a halat, és a különlegesen kezelt húst amit Mama sütöget neki, rá külön kell főzni, napi szinten kell neki külön bevásárolni, ha valami nincs amit felírt a listájára hisztizik egyet, vagy felhívja Anyut, hogy ugorjon már el Aldiba és vegye meg neki, mert Mama elfelejtette. Kivitelezhető lenne mindez egy átlagon felül kereső családban, de nem nálunk. Aggaszt a téma, nem akarok ezzel foglalkozni folyton, de az egész egymásnak ugraszt bennünket, én dühös vagyok, leadok az igényeimből és még ez sem elég, ők is leadnak, Kitty igényei pedig csak nőnek percről-percre. Közben mintha nem látna, vagy nem is tudom, nem tudatosul benne, mintha fogalma sem lenne arról, hogy csak az ő étkeztetése gyakorlatilag minden pénzt felél, és nem zavartatja magát, ha kell valami annak ott kell teremnie. Iszonyatosan önzővé vált. Brutális, nekem ez tűrhetetlen. Tegnap már lefolyóban volt bennem egy vulkánkitörés, végül kimentem elszívni 1 cigit és Mamával próbáltam megértetni milyen szarul állunk, de hiába, mert ezzel ő is tisztában van, ma a kocsiban Anyunak is elmagyaráztam mennyire veszélyes ez a családra nézve. Olivérrel is beszéltem, azt mondta csináljak statisztikát, úgy legalább szemléltethetem velük mi a szitu, erre már én is gondoltam. És egyre kevésbé kedveli Kittyt, megkértem, hogy emiatt ne nehezteljen rá, mert Kitty igazán szereti őt, de ez az ő zizije, ha ez nincs ő képes éhezni is, mást nem eszik meg. Nem tehet róla, ilyen. És én sem akarok rá támadni ezzel, de viszont az igaz, ha más megtudja enni azt amit elé tesznek, ő miért nem? Miért kell mindenből a drágább? Mert például almából sem akármelyiket eszi meg, csak azt amit Örsön vehet meg, a piaci már nem kell neki.  Olivér és a család elélnek annak a pénznek a feléből 1 hétre kiszámítva amiből mi, vagy kevesebből. Mondtam Anyunak, erre azt mondta: Ahogy más családok is.
Következtetés: Nagyon nagy bajok lesznek még itt. :S

2012. március 23., péntek

burn in.

http://millionsuponmillions.blogspot.com/
kajaidő!
Az normális, hogy alig merek oda írni? Olyan friss még istenem xD.
Itt meg minden olyan gördülékeny, a tipikusan befelé forduló karakter szerepét élem, aki csak a blogolásnak él és nincsenek barátai és eltartott, vagy elmúlt negyven, ugyanabban az alsógatyában van 1 héten át és kopnak a falai. Mint az Emberi százlábú II. (tragikusan szar film volt).
Mi lenne ha egyik bejegyzést ide, a másikat oda írnám, ilyen kis fojtatásos sztoriban :D
a kutya se lenne rá kíváncsi, ezért inkább agyoncsapom az egészet egy drámai képpel!
                                                 " Szétszed és összerak!"
                                                       pendant = mondd~  panda!

2012. március 22., csütörtök

..

Az új blogom még olyan friss, szinte félek ha megnyitom összetörik xd.

Hajime!

Azt hiszem nem kell linkelnem, odarakta mellém, vagyis a másik mellém.
Az ott a képen Olivér, oldalt. nem nagyon akartam belevonni a képbe, a profilba pláne.
Nem szeretek fiúkat belevonni az életembe, mert evidens miszerint csak a bajt hozzák egy nő fejére :]
Szinte már- már lebuktatom a személyazonosságom, ilyenkor előtör bennem a megfelelési kényszer érzete, mert arc nélkül könnyebb kinyilatkoztatni bármit, ez még Olivér tapasztalatnak mondható. Mellette 1 kisgyerek vagyok. ajj. Na mindegy, nem foglalkozom ezzel.
Az egér. majd máskor, mert szomorú. basszus

bűvősvadász.

Na lurkók :) hamarosan tényleg elkészül a blog. az új, a trendi és populáris. vagyis miket beszélek? :d
dögunalom lesz ez is xd semmi jó, semmi "csepegtetett információ", de ha bárkit is érdekel azzal boldoggá tesz, így tessék sorba állni, különben sold out lesz..
Huhh, annyi mindent szerettem volna még ide írni, és kicsit szomorú is vagyok..
áhh ne legyen sírás a vége mindennek, így inkább pattogtassunk kukoricát, ezt azért mondom, mert van itt 1 csomaggal, a baj csak annyi, hogy sós. Én meg nem szeretem :d