2012. november 28., szerda

Túl sokat nézem az arcom a tükörben..

HA most lenne 1 naplóm, mert nagyon szeretnék már egyet, ezt írnám bele:

" Ma este hazafelé a kiállítás után olyan fura volt minden. Feltámasztott bennem 1 régi gondolatot, vagy érzést, de az is lehet, hogy még nem éreztem elégszer ahhoz, hogy ismerjem.
És mert nem ismerem, nem tudom megfogalmazni egyszerű szavakkal, azt hogy mikor egyedül sétálok nem vagyok egyedül, hogy Bucs annyi év után is felismer minket még mindig és szereti ha simogatjuk, hogy amikor gügyögök neki és a nevét mondom magas hangon a nedves orrával bámészkodik felém és annyi szeretetet érzek olyankor, hogy a néma esti csöndet a Hold-bolygó fénye törte meg és séta közben elmúlt a hányingerem. És utoljára talán így, ennyire békében magam kb. 4 hónapja éreztem, hogy béke van a lelkemben és most már nyugodtan érezhetek magamon belül.
Ha este van mindig elfog a görcsös sírás érzete, ha este van és látni mindent, az égbolt, a csillagok, a Hold. és mindezt csak azért, mert néha annyira bánt, hogy valami ennyire távoli-végtelen-és megkaparinthatatlan, hogy nem szántam rá még soha 1 egész estét, hogy az utcánkban nézzem a kis icipici körtáncukat.
Olyan eszeveszettül mozognak nem? :d őrület.
A költők elvágyódtak, napjainkban az elvágyódás túl erős kifejezés, ezért csak vágyunk.
Vágyok a csillagoktól pár száz méter távolságba, mint a mesekönyvekben, miközben 1 lógó fülű kutya hátán ülök. "

azt bánom, hogy nyáron sose akartam volna ezt, rájöttem félek a széptől.
mert ha túl sokáig kell néznem félek, hogy kiábrándulok majd, a szemem automatikusan nem bírja xdd.
vagy egyszerűen kialszik, legyen az bármi.

Szereti ?

http://www.youtube.com/watch?v=anicaKGED00&feature=related

egyszerre olyan, mintha a Karácsony szólna benne, mintha valaki nekem énekelne, mintha 1 kölyöktigris lenne a szürkeségben :-p
Szeretem ahogy írsz ..

River flows in you..

Ez a mai nap szabadon engedett bennem egy kíméletlenül szép gondolatot, vagy emléket.
Suli után Anyuhoz mentünk, és Jázminba. jelentem meg van a koktélruhám és a magassarkúm.
álmodni sem mertem volna szebb cipőt, istenem és most az enyém :')
Még nem jutott el a tudatomig, hogy ott pihen a kis dobozában, mellette a ruhámmal. az én teljesen egyszerű és gyönyörű ruhámmal.
A combom belsején felfedeztem jó néhány fogyási striát. tetszett.
shameless.
Elmentünk a kiállításra, az ozoraira.
Kitty díjat kapott :) nagyon örültem neki. előtte megjegyezte, hogy olyan a hajam, mint Pán Péteré.
ennek azért örültem nagyon, mert nem vágattam le, és így hosszabban még jobban be tudom állítani. királyság!
A holnapi napomat Anyu fogja nekem igazolni, kicsit szomorúnak érzem magam, és nagyon kimerültnek, még mindig nem jött meg, de már a határátkelőnél van ..
az utóbbi pár napban iszonyatosan elcsesztem, és mivel megpróbáltam alig enni és úgy edzeni le 1000 kalóriát ezért most itt a böjtje, arról nem is beszélve, hogy a gyomrom olyan érzékeny lett, hogy azon gondolkodtam ideje hányni egyet. idegesítő, de végül is kordában tartom vele magam.
Ma pl. nem is voltam éhes egész nap, vittem répát, és 1 gofrit. és fele-fele arányban ettem meg.
nagyon jó volt. mikor hazajöttünk 1 lapka sajtot, egy párizsi szeletet és még 1 répát, majd az edzés után 1 kevés tálka zabpelyhet tej nélkül. bőven eltömített már.
A kiállításon pedig 2 kicsi és 1 nagy muffin. na akkor jött el a mélypont. ma több nem fér belém.
Lehet más még ennél is kevesebbet eszik 1 nap és furcsállva tekint rám xd.
de mondhatom, hogy nem érdekel?

2012. november 27., kedd

different.

Fellendült a nézettségem. ismét köszönöm.
mivel most nehéz időket élek, de ki nem? de amúgy is jól esik.
jelen helyzetemben ugyan ezt nem állítom, most sikerült visszadolgozni az energiákat.
lakat a számon

2012. november 26., hétfő

piruett.

2 répa
1 kakaós csiga belseje
1 alma
1 leves

Olivér szerinted mikor ír legközelebb az oroszlán fejére? :p

aranylááz.


Dóri

Szeretem Dórit, valahogy olyan toleráns velem, és ez nagyon jól esik. Nagyon szeretem őt. Visszaolvasva láttam, hogy írtam a "kapcsolatnormalizálásról" és esküszöm jobban csinálja, mint én. Annyira odafigyel rám mostanában, néha már csodálkozom is, mert most olyan dolgokon, amik miatt régen napokig nem szóltunk volna egymáshoz, vagy rosszabb esetben megtépjük egymást, lerendezzük, veszekedés és konfliktusmentesen. Remélem érzi rajtam mennyire szeretem őt. Az a baj, hogy ez most egy elég kommersz szöveg lett, de éhes is vagyok, ráadásul melegem van, meg valahogy ezt nem lehet szavakba önteni...
csak TE rajongsz így értem <3 Nővér Nővér Nővérem!

2012. november 19., hétfő

Kenguru.
Gangesz.
Apokalipszis.
Energia.

Én itt leszek, ha elmúlik a Tél

újralakkoztam a körmöm. és konkrétan dögunalmat érzek, de nem azt a jó értelemben vett dolgot.
sőt mi több ez nem is dögunalom, csak szavak amiket nem bírok megfogalmazni.

úgy érzem az ördögöt festem a falra, de szerencsére Anya lenyugtatott, hogy amit gondolok az csak butaság, és ő is szokott így érezni. persze nem egyező korosztály vagyunk, mindjárt felrobban a szemem annyira fáj.
úgy érzem magam, mint 1 nyálas cigarettaszűrő, gusztustalanul, elszívva, össze-vissza tapogatva. és ez a kicsit pokróc állapotom vetítődik ki erre az adott helyzetre amit ha megemlítek lehetségesen magam alatt vágom ki a juhar fát. haha
ezt a fajta érzést kezelnem kellene valahogy, annyi ember vesz körül és közülük van néhány, aki igazán remek tanácsokat képes adni. és nem azt látja más emberből, amit én látok. neki talán még jobb is.
mást látok, vagyis azt hiszem attól félek mást látok és nem vagyok képes az igazit kiszűrni.
megint elment a kedvem néhány dologtól.: az erőltetett szavaktól, most is erőltetem és gépelek a fáradt szememmel ujjujujujujuj. a belső töprengések és szorongások.
és fuuuu. bassza a szemem ez a piros körömszín, de attól, hogy egyenként lefeszegetem ugyanolyan piros lesz majd az alatta levő hús is. fuj.
Mi a baj? az a baj, hogy nincs baj, vagy az a baj, hogy nincs itt a mobil. vagy az pont nem a baj?
mondvacsinált ürügyes dolog a baj? vagy csak csinálni akar valamit az agy miközben a test egy hulla.
sose leszek jó önelemző, ha ilyen vagyok mit csinálok? hogy nyugtathatnám meg magam, hogy akit szeretek szeret, akit komolyan veszek, az komolyan vesz, akitől félek, fél tőlem és akinek azt mondom .. :d
nem tudom hol ér véget ó.

2012. november 18., vasárnap

Tényleg én nem érzem magam olyan jól, de olyan rosszul sem.
Ha lehetséges ez akkor megérettem a könnytelenségre miközben a szívembe mardosnak a halk remete szavacskái..

2012. november 15., csütörtök

A grincs.

Én vagyok az, a grincs. új profil lett a végem.
Őrült csütörtök éjszakák. virrasztások. az egyik percben sír a másikban pedig nevet az éjszaka csöndje.
Én is az vagyok. Kosztolányi fan - jelentem.
Ha valaki, akkor ő igazán jól írt. csak ajánlani tudom a magamfajta beállítottságú palántáknak.
nem is meglepő, hogy pont kizárólag őt tanultam meg holnapra. könyörgöm hadd legyen ez az a nap még, amikor én választhatom kiből felelek ..
Olivér azt hiszi nem érzek. de ezt nem itt akarom taglalni. nem tudom. kéne valami magányos zúg, de egy újabb blogot sötét háttérrel miért nyissak?
Gyanútlan. nem tudom mi ez vagy miért történt így, 1 sima visszhangnak érzem maga. aki elnyújtva ismétli önmaga nevét valami holdkóros fejében.


tegnap megvarrtam a leggingsem. végre
most olyan mintha a térdem is be lenne foltozva, emlékeztetni fog majd arra az estére mikor életünkben először részegen bicikliztünk és olyan jól ment, olyan könnyű volt az a bicikli. és 2 kéz nélkül mentem egyszer asszem állva a biciklin. mindenesetre döbbenetes volt. szombat, és mindenfele mentünk.
Hihetetlen este volt, templom- kerti buszmegállós padnál álltunk fejen, aztán áthajtottunk Ananász utcán és Olivér leszólított 2 nagyon aranyos lányt. tudni akartuk mennyi az idő.- állítólag egész este kerestek minket telefonon.
Anyuék majdnem rendőrségre mentek.
Vasárnap. a legszarabb, legmásnaposabb az összes közül, egész déu. semmit nem tudtam csinálni csak agonizáltam. este pedig felkészültem a biosz Tz-re, ami után annyira büszke lettem, hogy meg se kottyant, pedig nagyon aggódtam. hogy becsomagoltam 1 egész doboz csokis rolót. :)
igen. ez vagyunk mi.
úgy érzem
érzed
érzi
érz
ér
é
.
Boldogtalan vagyok. nélküled
és rohadtul utállak azt hiszem. de nem.
csak sokat ki ölt belőlem

2012. november 14., szerda

Csak kussolok.

EGY pökhendi kurva leszek és kész. Azt hiszem most nincs kedvem a kedves arcomat elővenni és kész.
Úgy teszek mintha folyamatosan hanyatlanék, de csak itt teszek így,  mert miután innen felállok besétálok anyuhoz és nézünk együtt műsorokat, közben csokit fogok zabálni és elfelejtem azt amit tegnap vagy tegnap előtt éreztem. a kibaszott nehéz ólom amit a mellkasomba töltött a bosszús kedv.
De ma teljesen kizárom, mióta itthon vagyok más az egész.,
nem akarok semmit a külvilágtól. egyedül lettem egész. és maradtam is az még mostanra is.
Adamczyk meg lájkolja Alex Clare-t. engem úgy tűnik nem.
legszívesebben azt mondanám bár találkozni akarna, bár.. nem is folytatom, mert így sem a találkozásra gondoltam volna. csak mert tudom, hogy látja aki látja. de ez  kicsit nevetséges.
Szeretnék bosszantóvá válni remélem tudja maga. ha már valamiért püföl engem, püföljön azért, mert botrányba kevertem, mert leköptem, megaláztam, a bolondját járattam magával. mindenkivel aki tegezhetetlen. hi- hi.
Minél jobban olvasom vissza annál nevetségesebb ez a kezdő sor. elárulom legszívesebben átírnám, de akkor hol marad az a nevetséges irónia ami majd eszemhez térít és be ismerem a csúnya tényt, hogy ez igen is ciki! az ilyen módon írás, dehát én sem vagyok az a gyakorlott "szavak embere".
EGY egyszerű tünemény, mint mindenki aki él, aki megakart születni és vállalni a kockázatát a doboz-életnek. amiért annyi kamasz szája sír, amiért annyi ember fogja eltaposni az oda nem illő kép kockáját.
Belegondolva atyáink anno a függetlenségért harcoltak világszerte. csak történelem. és akkor mi van velünk?
Mármint én tudom hogy minden apróság és nagyság is harcol vagy küzd vagy elpusztít, de hogyan és mit.
Egymásból öljük ki a szeretetet, az elfogadást, a vigaszt. másokat betegség pusztít el. olyan drámainak hangzik. közben ez az egész a nagy körforgás része, könnymentesen. szárazon.
A végzős diák nagy problémája hova menjen, mit kezdjen majd az élettel amit alig készen kapott és már kicsinyke kora óta azon törték a buksiját mi is szeretne lenni. "szemétszedő" vagy "dolgozó ember"?
Na vajon melyik .. ? :)

2012. november 11., vasárnap

Eközben rájövök, hogy a legegyszerűbb módon úgy iktathatnám ki a frusztráló faktort ha:
-kilépnék a Pitbull csoportból (csajok és én facebook kör), mert ezek a teketóriázások az agyamat rágják.
-kirántanám Kitty füléből a zenét és elkezdenénk beszélni.
-felhívnám telefonon Olivért és azt mondanám. soha többé ennyi kaját.

befejezet.

A költői hangnemet mellőzve mindig kijelentve írom le a nagy lélek-barangolásaimat. csakhogy értsd, nem akarom nyálas lenni, csak tudatni. dolgokat?
Belevetettem magam a közéletbe, a tanulás legkisebb csíráját is elfojtva vagy mellőzve egyedül csak angoloztam. a többi, ami kimaradt marad holnapra.

Másfél órát pipáztunk Kittyvel és most úgy fáj a tarkóm, de ezzel a kockázattal mégis megérte.
mert annyi mindenről beszéltünk. pont vasárnap kora délután értük el a szakaszt, az áttörési pontot amikor teljes fordulatot vett a kapcsolatunk újból. meglepetések, ilyenek ezek az órák és percek.
Nem akarok rossz lenni, de rossz kislány igen. a tanulás gondolatát szeretném hanyagolni az alapegységekre bontott életemből, szeretném törölni a hétköznapok unalmas szürkeségét és mindenképp mosolyogni, minden áldott percben ebben az utolsó évben. Lazítani a fojtónyakörvön, kegyesebben meghalni évközben xD
Persze most így idiótán hangzik, de tulajdonképp belül teljesen más.
Adni kell magunknak az örömteli percekből, a szünetből, a szeretetből. nem szabad ennek megszakadni, olyan végesnek tűnik. amíg a fáradozások bármilyen teljesítmény fejében végeláthatatlanok és küzdelem teljesek, kimerítő harcok. Nem szabad elérni, ha elérem a segítségedet kérem majd magamban és Te segíteni fogsz, mert te+én vagyunk ketten az az egyetlen nagy papírgalacsinná gyűrt test és lélek aki fáradhatatlanul törekedik a saját boldogságára, és törekedik arra, hogy az ő boldogságán keresztül boldog legyen minden szerette. Egyedül talán körülményes, ahhoz hogy elérjem segítség kellett. és ha most nem lenne ez a külső erő, ez a valaki, akkor valóban nem tudnám leredukálni mit is érzek, miért is érzem, nem tennék különbséget a magammal vívott virtus és az ösztönző jó között, ami előre lendít a hétköznapokon, ami elég erőt, elég magabiztosságot és elég álmot táplál a kicsi coeur.-be ami rózsaszín szirupot dobog minden áldott percben.

köszönöm.

2012. november 10., szombat

grise.

Nevetek, a francia egy agyonhajszolt szar amit sose szerettem volna.
Nevetek, a ruhák itt vannak az íróasztalon, az új kínaiból szerzett telitalpú csizmám hihetetlenül gyönyörű.
Nevetek, belehamuztam a hajamba, le ejtettem aztán az ujjaim közé szorult 1 parázsnyi.
Nevetek, nevetek, nevetek :d
Nevetek, miközben sírni kell.
17:17
Egyedül nevetek, benn a szobában ülök, nézem a monitort ahogy összekócolják a betűk és üres a csöndes szoba. Tegnap még nevettem, torkom szakadtából üvöltöttem az életre és keményen szorongattam a halál torkát álmomban. Kitty még nem akart bántani, szeretni akart. én viszont szeretni, tökéletes szimbiózisban égni egymás tüzében, a kacifántos képekkel és a papírkatonákkal.
mit olvasok?Matekot,  nem nevetek, nem sírok. ha nem az érdekemet szolgálja már.
És elszomorodom, halkul a nyüzsgő élet körülöttem és nem tudom hol van most.
de valaki már tudja, valaki meg nem.

Nevetek, mert soha nem akartam többé matekozni..

2012. november 8., csütörtök

..

Finomhangolás lesz megint. amolyan tatarozás 2.0 :)
addig is jöhet "Szodoma 120 napja.."

2012. november 4., vasárnap

0:34 :) a gyerekben egy élet veszett el.


 Állandó link

"Van jobb egy büszke anyánál? Ha én büszke vagyok magamra? Túl a jó fiún, ha nem meri átlépni a korlátokat, ki mondja, hogy nem tudod? Esetlen kerék, elgurít a szél? Annyira nem lehet rossz az élet, a legtöbben élik és nem csak nézik, de mi leszel ha eljön a döntésed órája? És ha nem is ez az az óra? Annyi óra van, de talán egyik sem lesz a tied. Amikor megtűrt vagy, de te is tűrtél, amikor talán már minden más, akkor semmi se más, de minden ugyanolyan. Már nem várok elismerést, nem mindenkitől, magamtól és a másik magamtól, de akkor is nehéz, főleg ha letaszítanak. De ott vagy, ahol eddig voltál, talán szereted, ha kínoznak? Létszükség az élet azt mondják, de a nehézség választás... Azt akarom lássa, hogy én is lehetek madár, hogy érezze, ami vagyok, senki se láthatja, mert néma vagyok? A sötét, ami elrejti a bánatom, az öreg barátom, ki mindig itatott  gond a gondolat, ami nem létezik csak ha én megszülöm, álmomban süllyedtem a homokba, és hullámokon úsztam, meglovagoltam a testemmel, miért nem ilyen a valóság? A valóság az, amit én látok. Nem ezt mondod, de a fejed bólogat, senki se hallja meg, menni kell, előre, új utakat törve, élvezni a holnapot, élvezni a percet, 8 napod van még és egy egész élet, ami már most egész, de félek, hogy ha nem ügyelek megcsonkul, lehet ennél jobb is, nem áll meg az idő. Eljön még egy új óra, miután majd újabb világ nyílhat meg és ez csak a kezdet lesz. De ki tudhatja mi a kezdet? És mi a vég? Ha bármikor vége lehet, élni kell hát, élj Te is, éljünk együtt, most, az égen, fenn!"