Állandó link
"Van jobb egy büszke anyánál? Ha én büszke vagyok magamra? Túl a jó fiún, ha nem meri átlépni a korlátokat, ki mondja, hogy nem tudod? Esetlen kerék, elgurít a szél? Annyira nem lehet rossz az élet, a legtöbben élik és nem csak nézik, de mi leszel ha eljön a döntésed órája? És ha nem is ez az az óra? Annyi óra van, de talán egyik sem lesz a tied. Amikor megtűrt vagy, de te is tűrtél, amikor talán már minden más, akkor semmi se más, de minden ugyanolyan. Már nem várok elismerést, nem mindenkitől, magamtól és a másik magamtól, de akkor is nehéz, főleg ha letaszítanak. De ott vagy, ahol eddig voltál, talán szereted, ha kínoznak? Létszükség az élet azt mondják, de a nehézség választás... Azt akarom lássa, hogy én is lehetek madár, hogy érezze, ami vagyok, senki se láthatja, mert néma vagyok? A sötét, ami elrejti a bánatom, az öreg barátom, ki mindig itatott gond a gondolat, ami nem létezik csak ha én megszülöm, álmomban süllyedtem a homokba, és hullámokon úsztam, meglovagoltam a testemmel, miért nem ilyen a valóság? A valóság az, amit én látok. Nem ezt mondod, de a fejed bólogat, senki se hallja meg, menni kell, előre, új utakat törve, élvezni a holnapot, élvezni a percet, 8 napod van még és egy egész élet, ami már most egész, de félek, hogy ha nem ügyelek megcsonkul, lehet ennél jobb is, nem áll meg az idő. Eljön még egy új óra, miután majd újabb világ nyílhat meg és ez csak a kezdet lesz. De ki tudhatja mi a kezdet? És mi a vég? Ha bármikor vége lehet, élni kell hát, élj Te is, éljünk együtt, most, az égen, fenn!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése