2012. december 22., szombat

szakaszos tagolás

egyszerűen nem tudom mit csináljak. semmit!
boldog vagyok így, a családom megérti a helyzetemet, a nézőpontomat.
csak egyes illetők szeretik ezt a nyugalmat megbolygatni, közben röhögnek a markukban- én pedig este 11kor kapok 1 hívást a nagymamától, gratulálok.
nem beszélve a számonkérésről minden egyes családtagtól, aki felhívott, hogy én azt mondtam barátok se legyünk többé. jó tanács az elkövetkezendő pereskedésekre: mindenki a saját földje táján kapá'jék..
nem rajtam keresztül kéne a gyereküket boldoggá tenni, jobb belátásra bírni, oldják meg. vagy nem ismerik eléggé a gyerkőc beteg lelkivilágát? és akkor jön az eszköz, én, aki majd mozgásban tartja a motort. a probléma forrása én vagyok. kicsit vicces én mondom.
és mert ez így alakult, nem szeretnék semmit tenni a változtatás érdekében. mikor egyedül vagyok végre, akkor sem lehetek teljesen nyugodt vagy békés, nem élvezhetem más barátaim társaságát, mert féltő családok karjai próbálnak visszaláncolni a pincébe. nagyon elegem van belőle.
és ettől kezdve nem szándékozom nyilatkozni semmiről, nem az én ügyem.
frusztráció. mert tévesen azt gondolhatják ez ideiglenes szünet, ha ezt fogalmaznám meg róla, akkor időkeretek közé zárnám.
a nem tudom. bizonytalan, mintha még akarnám, vissza akarnék kötődni a pókhálóba. megint nem gondolnék magamra, nem lennék ember. azaz nem lennék önző, mint az a bizonyos alak.
a legőszintébben érzem, hogy így akarom ahogy most van. megterhelő, mert miatta nincs nyugalmam, de boldog, mert arra fordítom az időmet, és arra akire/akikre akartam már régóta.
nem az én dolgom lesz, nem az, és soha nem is volt, hogy felneveljem. 1 év alatt többet öregedtem, mint más 10 év alatt. többet aggódtam és öntözgettem a kis lelkét. és?
ez a hála emberek :). a fenyegetések, a gusztustalan viselkedés, a búcsúlevél írás, a szemérmetlen hazugságok, a szidalmazásom olyan valakinek, aki engem kifejezetten nem szeret.
bramisszimó!
halvány lila ködfingom nincs róla mit akar még, vagyis van, hogyne lenne, mert mindenki más is tudja.
örülhet ha azt mondom van 1 pártfogója összesen, hálás lehet Manuelának.
nem érdekelt a tegnap, hogy mi történt, miért ment el, hova ment el. már tudom ezeknek a lelépéseknek és eltűnéseknek a furmányos mechanikáját. jól éreztem magam a barátaival.
azokkal a barátokkal, akik átfagytak, amíg 2 órán keresztül gályáztak a belvárosban miatta. mondhatom szép. semmit nem jelent már, jól éreztem magam

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése