Törpillának hiába röfögök csak értetlenül bámul rám. Ma én vittem le sétálni, amint meglátott újongó örömében tört ki. A napot Anya munkahelyén töltöttem olvasgatva az amúgy is "nagy kedvencemet", a Bánk bánt.
Vettünk mindenfélét, kakaós csiga, valami sonkás újdonság, innivaló, volt terülj-terülj asztalkám. És jól éreztem magam. Mialatt olvastam ő mintákat vágott ki rendelésre.Beszélgettünk, zenét hallgattunk és ettem. Dicsekvésemre legyen, hogy hallottam Hated Tomorrow és Supernem legújabb zeneszámait. Emlékbörze ~ emlékeztetett a múlt évi történésekre, az akkori szerelemre.
Penny marketben vásároltunk, megérkeztünk az apró kis panellakásba, aztán levittem Törpillát. Végül lebaktattam dm-be az addig is viselt vörös koptatott bőrdzsekimben, tele önbizalommal miközben tudom, hogy iszonyat rémesen vasaltam ki fürtöcskéimet. Az úttesten rám mosolygott 1 férfi, dm előtt pedig 1 csordányi srác és lány állt. Persze tőlük kicsit betojtam, mert nem tűntek túl barátságosnak :-) pláne, hogy ott kocogok el a beszélgetésüket félbevágva. Az üzletben megvettem az étcsokoládé színű hajszínezéket saját filléren (motiváló).
Már nagyon vágytam rá, hogy újra sötétbarna legyek, vagyis csütörtök óta :-D de már megfordult párszor a fejemben.- a mahagóni fekete valahogy már nem vonzott annyira, persze kikopott színvilágában még mindig sokkal mutatósabb volt, mint ifjú korában amikor lilás- és bordós fényt kölcsönzött a rőzsémnek.. nagyon nem szerettem. És mások sem annyira, megjegyezték, hogy a jelenlegi hajszínem (a világosas barnás-vöröses kotyvasz) áll a legjobban. Az eredeti hajszínemről szimplán annyit, hogy olyan mintha keresztetnénk 1 szürke és 1 barna galambot. Szürkés és barnás árnyalatú. Anya munkatársa, Zsuzsi meg is jegyezte mennyire jó, mert minden fényben változik az árnyalata és ő is ilyet szeretne. De én ezt megelégeltem és váltottam. És a változások 1 picit még inkább valaki másnak tüntetnek fel, mint amilyenek vagyunk, van hogy jobb és van hogy rosszabb. A sorban 1 apuka egyből maga elé engedett, mert a felesége (avagy a fizetőképes vendég) még mindig nem állt vissza a sorba. Aztán távoztam, a színek világából kikerültem a szürke aszfalt és kipufogó szag elegye közé. 1 nő sétált velem szembe az oldalán 1 kapucnis gyerekkel, akinek riadtan sápadt volt az arca és lilásan karikás szeme. Furcsa volt látni, olyan lehetett, mint valami alteregó akit belőlem téptek ki. Elveszett, fázott, és haza akart menni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése