2011. október 3., hétfő

*Borongós..

Baj az ha jó embernek érzem magamat, mikor mások percre pontosan állapítják meg rólam, hogy kibírhatatlan vagyok, érzelmi zsaroló és sakkban tartó, "kiskiránylány", aki nem törődik a szeretteinek érzéseivel?
A hiba ott van, hogy nem veszem észre magam? Vagy néhány ember szeret túlozni 1 picit. Némelyik 1 alkoholistához hasonlít, némelyik 1 álszent banyához, némelyik 1 rongyos prostituálthoz.. és ezek a jelzők mind-mind embert megnevező tulajdonságok. Apám 1 alkoholista volt, amíg élt. Tamara álszent banya volt, amíg a bizalmamba férkőzött és még azt követően is. A rongyoska jelző pedig igen sok barátosnémre lenne megfelelő jelző. De nem is szeretném tovább taglalni vagy feszegetni.
Nem húzom fel magamat apró-cseprő dolgokon. Ehelyett inkább büszkélkednék abban amit idáig megtettem 1 jobb életút reményében, mert mint említettem csak úgy mint mások, én is a hozzám leginkább méltó utat keresem. Sokszor elbuktam és még el is fogok. De az élet kiszámíthatatlan. Nincs siker bukás nélkül, vagy gyógyír seb nélkül, vagy szerelem fájdalom és kín nélkül. Az éremnek is két oldala van tudjátok jól.
A felnőttek azt mondják ne játssz a tűzzel. Én azt mondom igen is játssz, és égesd meg magad, aztán tanulj a hibáidból és vállald a következményt, hogy legyen 1 sztenderd. Legyen 1 séma amit követsz. Hogy érjenek kritikák, hogy te tegyél azokra a kritikákra és váltsd valóra kicsiny világod álmát és ki engedhesd a kis kolibrit kalitkájából, hogy szabadon szárnyalhasson minden gondolat, elillanjon a komor emlék és érezz újra ugyanúgy, mint akkor amikor a tündéreiddel együtt táncoltál a mező szélén és arcodon a naplemente csillogott..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése