Nem tudom honnan induljak, történt rengeteg dolog. Az egyik, hogy nyitni fogok 1 új blogot, és ezt lehet véglegesen törölni fogom. Még átnézem talán, hogy mit fogok veszíteni, sajnos nem azt az érzést adta meg, amit vártam volna. Ugyanúgy nem fogom tudni ide le írni a gondolataimat, mint 1 naplóba. Tudom, hogy szép lassan fel fognak emészteni. Nem tudom megőrizni a személytelenségem, mert bármit mondok vagy írok, mindig egy újabb töredéket árul el rólam.
Sajnos vagy nem sajnos nem jó a kapcsolatom a családommal. Ugyancsak nem fogom nyílt terepen megemlíteni milyen alpári a nevelő apám, "gurmé" "ínyenc" ellenére. Szánalomra méltó, ahogy az is, amit anyámmal művel, ahogy megváltoztatta őt a "Saját képére". Nevetséges bohóc komolyan.
Istenem de örülök, hogy nem ő az apám.
Kitty nem tudja mi történt, de ő is idióta sajnos néhány dologhoz. Teljesen bamba, zizi, butus - nem fogja föl a szőke eszével, hogy a srácok körülötte mind csak ... hát na igen, de örülök, ha örül. Kinek mi okozza a boldogságot. S mivel Anyu egy szóval sem méltatja Kitty baromságait, ezért én sem fogom. Csinált 1 olyan dolgot is, amit nem fogok megemlíteni is. Elég szarul esik a tudata, és elég nyilvánvaló. Ezt csak fokozza az a pofátlan viselkedés, amit megenged magának. Nagyon szépen felképelném :) Véglegesítem, hogy a családomat nem tudom szeretni.
Életem legszebb perce azon a fülledt nyári napon lesz mikor elhagyom őket egy életre <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése