Megírtam a levelet, amit már oly régóta meg kellett volna már írnom, mondjuk 5 hete már.
Kifejtve, épp 2 perce adtam le a rajzot. Nem akarok belőle tragédiát csinálni, hogy nekem ez volt a hivatásom idáig. - nem, nem ez volt.-Viszont nagyon kellemetlen, hogy facebook-on kell levelet írnom a rajz tanáromnak. Mivel tudom, hogy rajtam kívül mások is le adták, így már nem érzem magam egyedül.. annyira.
Ezen felül, ugyanúgy nem javul semmi. Alig 1 hónap már csak a k*rva *rettségi...
Semmit nem tudok, most már pláne, vagy eddig sem.
Ma mindenki megbolondult. Nekem úgy tűnik.. én azt hiszem, hogy nem értek semmit és senkit :D
Ezt inkább nem akarom fejtegetni, nekem kellene nyitnom a szivárványemberek felé, és kiüríteni a szemetest (ezesettben lsd: ruhatár). Mától 1 hónapig 1 gyönyörű terepmintás vászon nadrág büszke gazdája vagyok, és ha elveszik tőlem ezután.. úgy érzem meghalok xD annyira jó, nagyon nagyon nagyon állat.
De elvileg majd hamarosan mi is szert teszünk 1-1 darabra, már alig várom. Addig gyűjtögetem a pénzt még 1 bőrnadrágra is.
Sajnos a fogyásom azt hiszem nem halad (?).
Bár ma igazából semmi bajom nem volt magammal, a hasamon és a vastag combjaimon kívül. A csuklóm egészen körbe érthető, és a nyakam is. Mintha számítana bármit is xD.
Eseménytelen vagyok, most mindent csak felvázolok, és ez teljesen unalmas és üres. Nem tudom mit tegyek, félek a rajz tanárnő reakciójától, és ezért nem megyek föl.
Megettem 4 pogácsát, és a suliban 250 kcal. csokikát.
És még én szeppenek meg, hogy miért olyan kövér a derekam :D
Anyutól egészen rosszul esett hallani, hogy 1 hónapon belül úgy fogok kinézni, mint Kitty a Tihanyos képeken. 1 hónap ehhez nem elég...
Look at me now...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése