2011. december 22., csütörtök

Painter.

Olivér rólam álmodott. Volt ott 1 én, 1 ő, 1 nyúl meg 1 robot ami engem szállított ide-oda, mert nem tudtam járni, beteg lettem etc. A nyúl 1 ketrecben volt, beteg volt minden. ~ Olivér szerint pedig addig nem gyógyult meg ameddig ki nem békülünk. Meglátogatott engem, pedig már utáltuk egymást, már nem tudtam mozdulni sem. Ránézett a nyúlra, és a nyúl már én voltam, az ágyon pedig az original nyúl feküdt, na most ezt még nekem is nehéz értelmeznem mekkora lehetett a nyúl, mert azt mondta Olivérnek szereti és a nyakába ugrott. Aztán rám nézett és álmában elkezdett görcsösen sírni, amire felébredt és az álom megszakadt. De nagyon durva.
Rettenetesen fura festményt lehetne készíteni ebből, én ugyan az egészet olvastam és ez csak részletezés nagy vonalakban, de amikor végigolvastam a levelét végigfutotta az agyamat a gondolat, hogyan lehetne ezt ábrázolni. Nagyon kész vagyok. Szimbolikus jelentősége van az egésznek. ~ tisztára Frida Kahlo.
Meghatározó film, a többiek lefújolták. Nem Frida művészete az ami annyira meghatározó, hanem a fájdalom amit belesűrít. A képek bonyolultsága, hogy szinte kivehetetlen mi micsoda, vagy miért hever a bal sarokban 1 vese. Szeretünk rajta elszörnyedni milyen végtelen az emberi fantázia, akárcsak Dahlí' festményeiben. Bárcsak élne még Frida, vagy lehetne levelet írni Fridának. LOL xd. nem is tudom miért kérek ilyeneket.
Tudom, hogy nagyon rég nem voltam már itt. És most, hogy itt vagyok minden felgyülemlik, leírnám magamnak ugyanazt amiről már van fogalmam azért, hogy mások is tudják mi folyik bennem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése