Hát ez most elég durva, ide ültem hogy írjak erre elszállt a fantáziám is. Olivérrel ma kirúgunk a hámból, veszünk 1 kisüveg vodkát és szétcsapunk a kertek alatt. Egyelőre úgy tűnik, hogy szarrá fogunk fagyni az utcán, de majd valahogy megoldjuk~ max melegítjük egymást sállal, de neki nincs sála és az enyémet nem adom oda neki, ezért úgy döntöttem halálra fagyunk :-D
A másik, hogy nem is tudom ha leírom még a végén kiderül, hogy csak 1 szánalmas tréfás álom az egész. Az amit annyira akarunk és törjük magunkat, agyalunk, aztán megpróbáljuk elfelejteni erre hónapok múlva elő áll 1 improvizált szöveggel vagy tényleg komolyan mondja amit mond. Fenekestül felforgatott mindent, aztán hagytam ülepedni és most telve vagyok bizalommal olyannyira, hogy nem féltem a szemébe nézni, az őszinte véleményemet megmondani, egyenesen beszélni és elmondani hogyan is éreztem még anno'.
Tiszta hülyeség nemde? ha egyszer valamin sikerül túllépnünk és korrigálnunk a hibát magunkban, hogy tükörbe tudjunk nézni mosolyogva. Aztán a legközelebbi alkalommal pont ez a vigyor tesz majd tönkre mindent.
Ha egyszer valamit lezártunk magunkban, akkor minek engedjük vissza a fenevadat? Áspis kígyó(ka)t melengetünk a keblünkön ez az igazság ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése